A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A vörös offenzíva és a román megtorlás Hódmezővásárhelyen 1919-ben

tulajdonosát, amiért a bolsevikiek érkezésével biztatta az itthon levőket. A hadnagy ezt állítólag a rendőrségen is kijelentette két polgári biztos előtt.59

A helyi sajtóban, melynek cenzúrázott megjelenését a románok július 27- étől engedélyezték ismét, csak 30-án jelent meg az első híradás az öt nappal előbb történt drámai eseményekről. Erre ekkor már Berényi letartóztatása kapcsán került sor. Előzőleg egy Németh Mihály nevű nyomdász közbenjárt nála egy letartóztatott egyén szabadon bocsátása érdekében. A hadnagy, mondván, annak ára van, ezért 3 ezer koronát kért, és reggelre találkozót beszéltek meg. Minderről Németh este jelentést tett egy román tisztnek, és reggel katonák kapták körül Berényi kocsiját, amikor menyasszonyával a Szentesi utcán haladt. Az agilis nyomdász, aki előzőleg a szakszervezete delegáltjaként tagja volt a városi szovjetnek, később pedig maga is nyomdatulajdonos és lapkiadó, jelen volt a kivégzettek exhumálásán is.60

A románok jóhiszemű tudatlanságát demonstrálni hivatott eset életszerűségéhez kétség sem férhetett, hiszen köztudott volt, hogy nem egy közismert polgár bizalmas viszonyt tartott fenn a megszállókkal. Tény viszont az is, hogy a román katonai vezetés már tudott a Vásárhelyen történt, számára rendkívül kínos, nemzetközi megítélésüket veszélyeztető túlkapásokról. Talán a gyors cselekvésnek köszönhették, hogy az általuk elkövetett gyilkosságok közül különösen nagy port felvert vásárhelyi eset, amiről a diplomáciai jelentésekből értesült a békekonferencia is, már nem került a Legfelsőbb Tanács elé.61 Konkrét híradás is szólt arról, hogy a szomszédos megszállott városokban tudtak a rémtettről, így annak híre eljutott a magasabb parancsnoksághoz is, ahonnan 29-én reggel egy szász nemzetiségű kapitány vezetése alatt tiszti különítmény szállt ki.62

A románok természetesen elhatárolták magukat a történtektől, és igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy Berényi önhatalmúlag járt el. Az utólagos híradás szerint, amikor 29-én Szegedre készült, helyettesítésével Nagy József ügyvédet, mint „a statáriális bíróság teljhatalmú politikai biztosá”-t bízta meg, kinek arra is meghatalmazást adott, hogy helyette „bolseviki egyéneket tartóztasson le és kutasson”.63 A románok akként magyarázkodtak, hogy „a felfordult állapotok59 VRÚ, 1919. aug. 3.

60 Uo. 1919. aug. 1.; MN, 1919. aug. 7. - A Fejérváry József által később előadott változat szerint lapja főszerkesztőjének, Kun Béla volt kormánybiztosnak a felesége lakása ablakából meglátta és leállítatta a megszálló csapatnak Szolnokról érkező autóját, és a román őrnagynak elmondta, milyen borzalmak történnek itten. Az őrnagy azonnal vizsgálatot indított. A városháza pincéjében ekkor már újabb 70 (egy másik írásban 60) ember várta a sorsát, akiket Berényi ki akart végeztetni a sarkalyi szőlők között. VRÚ, 1942. aug. 30., 1943. júl. 25.; FEJÉRVÁRY József: Az 1919-es ellenforradalom áldozatai Vásárhelyen = CSMH, 1959. júl. 26.

61 Deleigne brit parancsnok, Colby belgrádi amerikai követ és Fontenay belgrádi francia követ jelentései szerint a városba újra bevonuló román csapatok túszokat szedtek és közülük 100 embert meggyilkoltak, olyanokat, kiknek a bolsevik rezsimhez nem volt közük. ORMOS Mária: Padovától Trianonig 1918-1920. Budapest, 1983. 426.

62 VRÚ, 1919. júl. 30., 1920. júl. 31.

63 Uo. 1919. júl. 30.; aug. 1, 3. - Az Erdélyből származó Kaáli Nagy Józsefről, az ismert köztársasági politikus, Nagy György testvéröccséről van szó. Egyike volt a proletárdiktatúra idején a fővá- 72