A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi nép- és általános iskolák - 2. rész

másik iskoláról kellett gondoskodni. Az egyház a Nádor utcán Pap Takács István házát vette meg 839 és fél forintért, hová aztán a lányokat csoportosítá elkülönítve a fiúktól. Ez utóbbi iskola telkén építették 1880-ban a nagy modern népiskolai épületet.”2 * * 28

1844-től külön iskolában tanultak a leányok, és külön a fiú növendékek. A fiúkat több mint négy évtizedig (1838-1881) Zsarkó Mihály, a leányokat 38 évig (1847-1884) Dékán Pál tanította.

Az új iskola 1880-ban épült fel, ahova szeptemberben költöztek át. Dékán Pál szeptember 8-án a következőt jegyezte fel: „Az új iskolát felszenteltük 1880. szeptember 5- én nagyszerűen - volt jó kedv - kivilágos-kivirradtig tánc- és másnap jöttek a lányok tanulni”.29 1885-ben az I—II. leányosztályba 95, a III—IV. leányosztályba 39 növendék járt. Az 1892-1893-as tanévben már 328 növendék látogatta az Újvárosi Iskolát. Az új intézményben 1906-ig csak leányok tanultak. A fiúiskolában 1910-ig csak fiúosztályok működtek.

Az Újvárosi (Nádor utcai) Református Elemi Népiskola vezetését Csenki Ferenc az 1906—07-es tanévben vette át, és ekkor indították a vegyes osztályokat. Az I—IV. osztály általában külön-külön működött (főleg az elsősök), de a gyermeklétszámtól függően előfordult a különböző életkorú növendékek összevonása is. Volt, amikor a II—III. vagy a I1I-IV. osztály dolgozott együtt. Az 1921—22-es tanévben Novák Imre 92 I. osztályos növendéket, Gaál Károly 94 II. osztályos növendéket tanított, a III. osztályt pedig kettéosztották. 1924-től (I—II.) ismétlő leányiskolái csoport is indult. Az 1926-27-es tanévben Sajtos Sándor vezetésével beindították az V-VI. osztályt is. Ekkor az I. osztályosok száma meghaladta a 110 főt, ezért egyháztanácsi határozattal, egy segédtanerő bevonásával a. és b. osztályt alakítottak ki. Ugyanígy osztották meg a III. osztályt is, és félnaponként váltakozva tanítottak. A református egyház presbitériumának 1927. május

5-én tartott gyűlésén az iskolaszék javaslatát elvetették, mert a tantermek bővítését a folyosó beépítésével kívánták megoldani. A gyermeklétszám növekedése miatt szerintük nem a tantermeket kellett bővíteni, hanem azok számát négyről hatra emelni. Ennek érdekében az iskolaépület felére emeletráépítést terveztek. Szabó Sándor építész tájékoztató költségvetést készített, a fedezetet pedig a várostól kívánták építési segély formájában megkérni. Addig, amíg tervük nem valósult meg, a presbitérium átmenetileg a félnapi tanítási rendszer bevezetését rendelte el.30

1929-ben Novák Imréi bízták meg az iskolavezetéssel. Az 1930—31 -es tanévben 28 magántanuló vizsgázott az iskolában. A korábban tervezett emeletráépítés elmaradt, sőt az 1935-ös statisztikában is még mindig négy tanterem, és két tanítói lakás szerepelt. 1944-ben két teremben a katonaságot szállásolták el, ezért csak két tanteremben tanítottak. A III—IV. osztály a Bánát utcai iskola üresen álló termébe ment át, az V—VI. osztály pedig a Kálvin Otthon gyülekezeti termében tanult. Karácsony után kapták vissza a tantermeket.

Az iskolát 1948-ban államosították, és közös igazgatás alá vonták az 1929-ben épült Bánát utcai iskolával. Ekkor már mindkét intézményben vegyesen jártak a fiúk és a

2S SZEREMLEI Sámuel: A hódmezővásárhelyi Református Egyház története. Tekintettel az ország

és a vidék egyházi állapotára és főbb eseményeire. 2. köt. Sajtó alá rend. TEREH Gyula. Hódmezővásárhely, 1938. 169.

29 CSML HL A Hódmezővásárhelyi Nádor utcai (Újvárosi) Általános Iskola ir. (A továbbiakban:

Nádor u. isk. ir.) 120/6/1880.

30 Uo. 20/1927.

499