A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi nép- és általános iskolák - 2. rész
mind a leányok számára. A kertet az udvartól elrekeszti egy 39 méter hosszú rostélykerítés kapuval. A kert északi és déli részét keríti egy 69,82 m hosszú deszkakerítés.”14 1884-ben Csenki Lajos helyére Császár Péter református tanító került, aki 1894-től igazgatója lett az iskolának. 1885-ben 78 I—II. osztályos leány-, és 98 I—II. osztályos fiútanuló járt az iskolába. 1888-ban Csenki Sándor helyére Balogh Pál került, majd őt követte 1889-ben Rákos János. Ebben az évben ismétlőiskolát állítottak fel, amelyet Dúró János vezetett. Az intézményt 1890-től nevezik Klauzál utcai iskolának. A tantárgyak között szereplő mezőgazdaságtannal nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is foglalkoztak. „1894-ben a IV. oszt. növendékei tanítójuk vezetésével ellátogattak a faiskolába, ahol Albert József a faiskola kezdő tanítója bemutatta a fanemesítés több formáját”.15 Az 1907-08-as tanévben az ismétlőiskolai osztályt Rákos János vezette. 1919-ben tüzelőanyag hiánya miatt bezárták az iskolát, az oda helyezett tanítót, Lencse Andort pedig elküldték, aki 1920-ban visszajött és négy évig ingyen helyettesített. Néhány év múlva vegyes osztályokat hoztak létre, és felszámolták az udvart elválasztó kerítést. A III—IV. osztályt 1900-ig Dúró János, az iskola vezetője tanította, 1923-tól Kovács Ernő református tanító vezette az iskolát. Az 1928—29-es tanévben indították az V—VI. osztályt. Az államosításig a református egyház működtette az intézményt, a neve is Klauzál utcai Református Elemi Népiskola volt. Időnkét némi zavar támadt a nevek körül, mivel Susán főutcáján, a 125—127. szám alatt, 1935-ben újabb 3 tantermes iskola nyílt, amelynek több neve is volt, de végül Klauzál utcai Állami Elemi Népiskolának nevezték el. 1941-ben indult a VI., 1942-ben pedig a Vili. osztály. 1943-ban Kardos József lett az igazgató. 1945-ben megszűnt az intézmény önállósága, a Nádor utcai iskolához csatolták Csenky Ferenc igazgatása alá. 1946. szeptember 1-jétől viszont ez az iskola lett a központ, itt működött az összevont 3. sz. állami általános iskola igazgatósága.16 A tanulólétszám folyamatos emelkedése miatt a tanítói lakás szobáiból tantermeket, a megmaradt részből pedig altiszti lakást alakítottak ki, így nyertek négy tantermet. Ekkor a kerületi népfront épületében is tanítottak, délután ugyanitt napközis foglalkozást szerveztek. Idejártak az állami gondozott gyermekek is. A tanulólétszám további növekedése miatt 1952-ben Kékesi János vezetésével önállósították az iskolát. A Dáni utcai volt katolikus iskolával bővítették a tantermek számát, ahol délelőtt és délután váltakozva folyt az alsó tagozatos növendékek tanítása. A felső tagozatos diákok a Klauzál utcán tanultak. A tanulólétszám további növekedése miatt az alsó tagozatosok részére 1954- ben a Róka utcán alakítottak ki két tantermet. A ház és az udvar egy része továbbra is magánlakás maradt. A tantermek számát úgy bővítették, hogy a nagyobb termeket elválasztották, így lett a Klauzál utcán a két tanteremből négy, a Dáni utcán pedig három. 1956-ban a 13 csoportban 385 tanuló látogatta az iskolát, a következő tanévben pedig már a 400 főt is meghaladta a létszám. Ekkor a három épületben, összesen 9 tanteremben 15 osztályt indítottak. Az épületek elég távol feküdtek egymástól, ráadásul a Róka utcán lévő kocsmahelyiségből kialakított termek nedvesek, dohosak, egészségtelenek voltak. Itt helyezték el a két VI. osztályt délelőtt, valamint a II. és III. osztályt délután. Később már az V. osztály is itt tanult, ezért kevésnek bizonyult a tanterem, így 14 CSML HL A Hódmezővásárhelyi Klauzál utcai Református Elemi Népiskola ir. 1886. 15 Uo. 25/1894. 16 Uo. A Hódmezővásárhelyi Susáni Állami Elemi Népiskola ir.: Klauzál utcai Elemi Népiskola ir. 203/1946. 490
