A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi nép- és általános iskolák - 2. rész
1947-1949 igazgató. Meszlényi Jánosné Vincze Lídia 1957-1991 tanító. Vincze Zsófia 1956-1957 magyar, történelem. Vitális Dezső 1916—1917 tanító. Zagyiné Horváth Katalin 1989-1990 ének, francia. Zoltán Béla 1949-1952 ref. lelkész, hitoktató, tanító. Zoltán Ferenc 1913-1914 tanító. Zrínyi Győző 1941-1944 tanító, testnevelés, 1947—1968. Zsigmondné Farkas Ilona 1949-1950 magyar, történelem. Zsoldos Margit 1947—1949 magyar, német, orosz. Zsolnai Józsefné Dobó Margit 1965—1966 tanító. Gárdonyi Margit (tanító), Kocsis Károly (tanár) működésének ideje nem ismeretes. KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA A Külső Új utcán az első iskolaépületet 1746-ban állította fel a város a leányok részére, ahol Debreceni István két évtizedig tanított. Az iskola idővel már nem felelt meg a kor követelményeinek, ezért az egyház, a vármegye előzetes engedélye mellett 1787-ben új iskolaházat vásárolt a lányok számára a Görbe utcában, amelynek első tanítója Békési Sámuel volt. Az alacsony, vályogfalas, földpadlós, gaztetős épületben 1814—1859-ig Zágonyi József tanított. Növendékeinek száma 130—160 fő között mozgott, ezért 1820- ban két csoportra osztották a népes iskolát. 1834-ben egy fiúiskola építését kérték a hívek, mivel az ó-templomi fiúiskola távol volt. Az egyház Sebők Pál házát vásárolta meg, amelyben a fiúk tanultak Dékány István vezetésével. 1850-ben az iskolákról hozott miniszteri rendeletben kötelezték a szülőket a 6—13 éves korú gyermekek iskolába adására. Aki ezt elmulasztotta, pénzbírsággal sújtották. 1850-ben Vekerdy Károly kiváló pedagógus tanított itt, aki gyermekszeretete mellett nagy gonddal, igényes külalakkal készítette tanmeneteit, kimutatásait. 1851-ben az elemi iskola osztályainak számát kettőről háromra emelték. 1859-ben Kusztós Lajos vette át a tanítást. 1864-ben Miklovicz Bálint lett az elemi iskolák felügyelője. 1865-ben Szél Sándor került a Külső Új utcai iskolához, Őt követte 1871—74-ig Zsenaty Ferenc kántortanító. A következő évben Kiss Lajos 82 növendéket írt be. 1876- ban új épületet terveztek, amely még abban az évben elkészült, és december 27-én fel is avatták. A korábban emeletesre tervezett 6 tantermes, két tanítói lakásos iskola pénzhiány miatt 2 tantermes, földszintes, egy tanítói lakásos lett. A vastag falakat viszont másfél méteres alapra építették azért, hogy bármikor emeletet húzhassanak rá. Ez a terv több mint egy évszázad múlva sem valósult meg. Az iskola udvarán lévő öreg épületet lebontották, a másikat pedig eladták. 1877- ben itt kezdte meg működését a város első református népiskolája két tanító vezetésével. Csenki Lajos a fiúkat, Csenki Sándor pedig a leányokat tanította. Az iskola két oldalán, két nagykapun jártak be külön a fiúk, és külön a lányok. Az udvart is elválasztották egy kerítéssel. Hosszú ideig a lányok mást és kevesebbet tanultak, mint a fiúk, a tanítók is más-más fizetést kaptak. Az iskoláról hiteles képet kapunk Csenki Sándor tanító feljegyzése nyomán. „Az épület hossza 38,33 m, szélessége 11 m. A tanterem 10 m hosszú, 7 m széles, 4,5 m magas (70 m2). Ablak hossza 2,24 m, szélessége 1,15 m. Utcára néző külső és belső szárnnyal, négy ablaka vitorlavászon függönnyel van ellátva. A tanterem fenyőfa deszkával padolt. A tanítói lakás két szobából, előszobából, konyhából és kamrából áll. A szobák ablakai az utcára néznek. Az egyik szobában cserépkályha, a másikban sárkemence, a konyhában mosókatlan található. Van pince, padlás, ól, fáskamra, szín, árnyékszék. A leányiskola udvarát a fiúiskola udvarától elkeríti egy 26,14 m hosszú deszkakerítés, amelyben van egy kis kapu és szivattyús kút mind a fiúk 489
