A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi nép- és általános iskolák - 2. rész

lyiikre két Nagyszalontáról kiutasított tanítót, Lencse Mózesi és feleségét vették fel. Az 1945-46-os iskolai év téli hónapjaiban tüzelötakarékosság miatt naponta csak egy tantermet fűtöttek, így minden második nap járt egy-egy osztály iskolába. 1945-ben a Klauzál és a Nyár utcai iskola a rendelet értelmében közösen nyitotta meg az ún. általános iskola V. osztályát, és az egész felső tagozatot szakosították. Az V. osztályos szülők az orosz nyelv tanítását kérték, de szakos tanár híján német nyelvet tanítottak.

1946-ban a külső Klauzál és a Nyár utcai iskolákat IV. sz. Általános Iskola néven összevonták, és az államosítás után Susáni Általános Iskola néven működtek tovább.

1949. szeptember 4-én a 427 növendéket 12 osztályban 14 nevelő tanította. Ekkor vezették be kötelezően az 5./a., 5./b. és a 6. osztályban az orosz nyelv tanítását heti 3-3 órában. A 7-8. osztályban is gyűjtötték a jelentkezőket. A lelkészi hivatal református gyülekezeti órákat tartott hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön.

1949. július 12-én Pálfy Jánosi azonnali hatállyal felmentették mb. igazgatói teendői alól, majd augusztus 4-én az iskola vezetését Borcsiczky Miklós középiskolai tanárra bízták. Ebben az évben olyan súlyos vörhenyjárvány dúlt, hogy Rezik Albertné pedagógus is megkapta, és 1949. szeptember 26-án elhunyt.

Az iskola több telepen működött, ami nagyon megnehezítette az oktatást. Az is gondot jelentett, hogy az alsó tagozatos nevelők a felső tagozatban is tanítottak. Beindult a Munkára Harcra Kész mozgalom Zrínyi Győző tanító vezetésével, de működött rajz, valamint orosz szakkör is. A politika itt is nyomon követhető. Sztálin 70. születésnapja alkalmából nagyszabású ünnepélyt rendeztek, ahol a tanulók orosz táncot mutattak be, több éneket orosz nyelven adtak elő. Ebből az alkalomból város, cipő- és ruhasegélyben részesítette a szegény sorsú tanulókat, amit karácsonykor osztottak ki.10 *

1951. március 16-án jótékony célú műsoros estet rendeztek a nyári pécsi tanulmányi kirándulás költségeinek fedezésére. A dolgozó szülők gyermekei részére beindították a tanulószobát. Amíg Szikáncson fel nem épült az iskola, ide jártak a tanulók vonattal. Pálfy János a Népkertben nyári úttörőtábort szervezett reggel 8-tól du. 6 óráig. Sátorverés, játék, olvasás, testedzés, fürdés kötötte le a gyermekeket, a tanítók pedig nyáron szaktanári tanfolyamra jártak. Evfolyampótló osztályokat nyitottak a túlkoros tanulók számára, rendkívüli tárgyként bevezették a gyorsírást. December 19-én tartották az írásbeli, 20-án a szóbeli osztályozó vizsgát.

1953. május 12-én kórházba került Pálfy János. A diákok még látogatási időn kívül is betegágya mellett tartózkodtak, és utolsó percig reménykedtek szeretett tanítójuk felépülésében, de hiába. Május 20-án negyvenhat 8. osztályos tanuló a következő nyilatkozatot írta alá: „Mi alulírottak, a susáni általános iskola 8. osztályának tanulói kijelentjük, hogy szeretett osztályfőnökünk: Pálfy János tanító bácsi elhunyta alkalmából, a tanulmányi kirándulásra összegyűjtött pénzösszegről lemondva, abból fedezzük a temetési költségeket, egyúttal elhatároztuk, hogy a még fennmaradó összeget, a súlyos anyagi helyzetben lévő özvegyének engedjük át”."

Az 1956-57-es tanévben a 333 növendéket 17 nevelő tanította. Az igazgatói kinevezések pontos időpontjait az 1950-es évekig, az állami iskolák gyakori összevonása, illetve különválasztása miatt nehéz nyomon követni. Előfordult, hogy azonos időpontban a Központi, a Damjanich és a Nyár utcai iskoláknak egy igazgatója volt. 1959-ben került a susáni iskola élére Hecskó János, aki évtizedeken keresztül meghatározó személyisége

10 Uo. A Hódmezővásárhelyi Susáni (Nyár utcai) Általános Iskola ir. 306-6-7/1949.

" Uo. 12/1953.

483