A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

ADATTÁR - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede (1950-1990)

Az 1956-os forradalmi események nyomán számos változás történt a Városi Tanács és VB összetételében. Egyes vb-tagok lemondtak, másokat visszahívtak, hogy azután visszatérjenek, és semmissé nyilvánítsák a forradalom nyomán tett intézkedéseket. Török István vb-elnököt, aki a forradalom intézkedéseit helyi szinten végrehajtotta, menesztették 1957 nyarán, majd bíróság elé állították. Dömötör János és Ábrahám Lajos nem foglalták el a nekik felkínált vb-titkári, illetve vb-elnökhelyettesi pozíciót.

1957 telétől, tavaszától kezdve Vásárhelyen is restaurálták a kommunista intézményrendszert és hatalmi struktúrát. Azonban a tanács- és vb-tagok kiválasztásánál már nemcsak a hithű kommunista pártemberek jöttek számításba, hanem egy adott munkahelyen belül, akár a választókerületükben népszerű személyek is, akik nem voltak tagjai az állampártnak. Utóbbiakra példa Dömötör János. Több vállalatigazgató (Láda Ernő, Kasza Ernő, Hovorka György, Árvái Jenő), néhány tsz-elnök (Janovszki József, Szűcs József), két kórházigazgató (Nemes János, Kassai Miklós), valamint két képzőművész (Végvári Gyula, Fodor József) vb-tagként is dolgozott. A leghosszabb ideig Csatordai Antal volt a vásárhelyi VB függetlenített tagja, aki 1954-től kezdve két évtizeden keresztül vb-, 1971-től tanácselnök-helyettesként, majd 1980-as nyugdíjazásáig tanácselnökként dolgozott. Pályáján féléves megszakítást 1956 jelentett, amikor tisztségéről lemondott és újbóli megbízatásáig osztályvezetőként tevékenykedett. Az „ezüstérmes” Janovszki József, a vásárhelyi Szántó Kovács János termelőszövetkezet elnöke, aki 22 éven át, öt cikluson keresztül, 1958-tól 1980-ig megszakítás nélkül működött a Városi Tanács VB tagjaként. A tanácselnökök közül az utolsó, Csizmadia Sándorné szolgált a legtovább: az 1980-as tanácsi választások után egy évtizedig irányította a várost. A legrövidebb idő, mindössze fél év Török Istvánnak jutott, aki az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt nem maradhatott tovább a posztján.13

A végrehajtó bizottsági ülések az 1971-es tanácstörvény szerint még nem voltak nyilvánosak, ellenben a tanácsülésekkel, amelyek esetében zárt ülést az elnök rendelhetett el. A Városi Tanács és a VB ülésein történtekről először a helyi sajtó (

Viharsarok, Csongrád Megyei Hírlap) kiküldött munkatársa tudósított, a hetvenes évek második felétől magnetofon segítségével rögzítették az elhangzottakat, végül - miután 1986-ban létrejött a Vásárhelyi Városi Televízió — lehetőség nyílt a testületi ülések közvetítésére. A kötelező jelleggel vezetett jegyzőkönyvek és gyorsírói jegyzetek mellett ezek számítanak elsődleges forrásnak az üléseken történtek elemzését illetően.

Az 1989-től meginduló rendszerváltozás a Városi Tanács struktúráján annyiban változtatott, hogy a szerveződő pártok képviselői meghívottként részt vehettek a tanács- és vb-üléseken. Az állampárt, vagyis az MSZMP helyi szervezeteinek fokozatos visszaszorulása, majd „felszívódása”, a Hazafias Népfront szerveinek megszűnése után a helyi tanácsok hirtelen „függetlenedtek”. A rendszerváltozás után hónapokig kettős hatalom állt fenn: egyfelől 1990 tavaszán, a többpárti választások után létrejött a hatpárti, 386 fős Országgyűlés, viszont fél évig helyi szinten még maradt a tanácsrendszer. Az 1985-ben megválasztott tanácsok és végrehajtó bizottságok azonban kitöltötték mandátumukat, sőt

13 Az MSZMP megyei szervei és a Csongrád Megyei Tanács nyomására a Hódmezővásárhely Városi Tanács VB elfogadta Török István vb-elnök lemondását a 109/1957. vb. számú határozattal. Török azzal indokolta lemondását, hogy néhány politikai jellegű kérdésben helytelen álláspontot foglaltam e! és, hogy a vb. elnöki teendővel járó munkát egészségi állapotom miatt elvégezni nem tudom. (CSML HL VB jkv. 1957. I. félév. Az 1957. jún. 4-ei vb-ülés jegyzőkönyve és az említett határozat melléklete.

445