A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede (1950-1990)
tagjai a tisztségviselők voltak: a vb-elnök (1971-től hivatalosan is tanácselnök), kezdetben egy, 1954-től két helyettese, valamint a tanácsjegyzői feladatokat átvevő vb-titkár.7 A tanácsi szakigazgatási szervek felügyeletét megosztották egymás között. Vásárhelyt illetően három tisztségviselő a törvényhatósági bizottságban is dolgozott: Oláh Mihály vb-elnök 1948-tól polgármesterként irányította a várost, az egyik polgármester-helyettes a volt szociáldemokrata Albert Imre, aki 1951-től két évig mint vb-elnökhelyettes dolgozott, és Salgó László, aki 1950 előtt tanácsjegyző, 1950 és 1951, valamint 1957 és 1965 között vb-titkár volt. Némiképp eltérő Dömötör János helyzete, aki 1950-et megelőzően tanácsjegyző, illetve kulturális tanácsnok volt. 1957 januárjában vb-titkárnak jelölték, de ezt a posztot végül nem fogadta el, azt Salgó László töltötte be. Azonban Dömötört 1962-ben, illetve 1963-ban - mint a Tornyai János Múzeum igazgatóját - a Városi Tanács, valamint a VB tagjává választották.8 A VB elnöke — akadályoztatása esetén egyik helyettese — vezette a Városi Tanács üléseit is. A hatvanas években előfordult, hogy a tanácsüléseken egy-egy tanácstag elnökölt a városvezető távollétében.9 Az alakuló tanácsüléseken a városvezetők megválasztásáig a legidősebb tanácstag, mint korelnök vezette az ülést. Nem voltak ritkák a helyi pártszervezettel, valamint népfrontbizottsággal közös együttes ülések sem, valamint a hatvanas évek végétől előfordultak ún. kihelyezett vb-ülések is, egy-egy termelőszövetkezetben vagy ipari üzemben. Alapvetően azonban kétféle testületi ülést tarthatott a tanács, illetve a végrehajtó bizottság: rendes és rendkívüli ülést. Az ötvenes évek első felében még havonta négy-öt alkalommal, 1954 után kéthetente, az 1971-es tanácstörvény rendelkezése nyomán legalább havonta egyszer kellett rendesen üléseznie a testületnek. Az ülések napirendjét többnyire az előző ülésen határozták meg, és sok esetben vb-határozatként jegyezték. A napirenden állandó jelleggel szerepeltek a vb-, illetve tanácselnök beszámolói a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról és két ülés közötti intézkedéseiről, a tanácsi szakigazgatási szervek, vállalatok, intézmények, valamint termelő- és kisipari szövetkezetek vezetőinek tájékoztatói a beszámolási időszak alatt végzett munkáról, valamint az ún. egyéb előterjesztések, ahol személyi változásokról, haszonbér-hátralékok elengedéséről, házak államosításáról, vagy éppen alapszabályok jóváhagyásáról határozott a VB. A vb-határozatokat a megyei tanács VB-nek joga volt megsemmisíteni, vagy megváltoztatni, ilyenkor a soron következő ülésen intézkedni kellett új határozat meghozataláról. A rendkívüli ülést előre nem tervezett, vagy a napirendbe nem illeszkedő események, továbbá ünnepségek, évfordulók alkalmából hívhatták össze. A vb-tagok, illetve tisztségviselők soraiban bekövetkezett változások, fegyelmi eljárások, a felettes szerv rendelkezése nyomán, vagy éppen az április 4-ei, november 7-ei ünnepségek szervezése ürügyén rendelhetett el a testület elnöke rendkívüli vb-ülést. Ha az ülés tárgya a vb-elnök fegyelmi ügye, a testületet a vb-elnökhelyettes vezette. Az ülés akkor volt határozatké7 A vb-tisztségviselők, valamint a tanácsi osztályvezetők listáját ld. Csongrád megye tanácsainak tisztségviselői (1950-1990) = Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXXVI. Szerk. BLAZOVICH László. Szeged, 2007. 28-33. 8 Dömötör Jánost az 1962. ápr. 15-én tartott időközi tanácstagi választáson tanácstaggá, majd az 1963. febr. 24-i, általános tanácsi választásokat követő tanácsülésen vb-taggá is megválasztották. 1967 és 1975 között országgyűlési képviselőként dolgozott. 1948 óta pártonkívüli volt. 9 Például 1967. márc. 22-én Varga János, 1967. máj. 30-án dr. Nagy Lajos tanácstag vezette a Városi Tanács üléseit. (CSML HL Tan. jkv. 1967.) 443
