A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - HERCZEG MIHÁL Y: Kisvállalkozások Susánban 1920-1950
103. Kéményseprő A városban 5 kéményseprő mester vállalta fel a kémények kotrását, de a munkát a segédjei végezték el. Susánban 1 ilyen vállalkozó volt. 1949-ben meg kellett alapítani a Községi Kéményseprő Vállalatot. 104. Szülésznő Susánban 6 bábaasszony vezette le az otthoni szüléseket. 105. Borbély 1926-ban a városban 71 borbély végezte a hajnyírást és a borotválást. Susánban 15 a számuk. Az iparlajstromban viszont 31 susáni borbélyt mutattak ki. Sok borbély egyben fodrász is. 106. Fodrász A városban sokkal kevesebb (4) volt 1926-ban, Susánban ugyanakkor csak egy. 1940- ben 15 a susáni. 107. Női fodrász és női hajfésülő Kifejezetten csak női hajakkal 1940-ben Susánban 7 női fodrász foglalkozott. Közülük egyet származása miatt eltiltottak tőle. A női hajfésülést nem regisztrálták, nem kellett hozzá iparengedély. 108. Kozmetikus 1941-ben kap iparengedélyt egy susáni hölgy. 109. Manikűrös Susánban 1938-ban 2 volt, az AVO-jelentésben egy szerepel. 110. Fogműves, fogtechnikus 1932-ben rendelet tiltotta el a fogorvosokat a fogtechnikusi munkától. Susánban 3 is volt. 1949-ben csak egyet említenek. 111. Drogista Nemcsak árulta az illatszereket, hanem maga is készített szeplőkenőcsöket, kézápoló tejkrémeket, de még tejoltót, likőresszenciát, kénszappant, patkányirtó szert is. Susánban egy volt. 112. Fényképész 1926-ban az egész városban 5, Susánban egy volt, de a harmincas—negyvenes években több-kevesebb ideig 7 is előfordult. 113. Kézimunka - hímzés A kézimunka előnyomda térítőkre, falvédőkre mintákat „drukkolt” — színes fonallal csak ki kellett hímezni. Minőségi változást eredményezett a MANSZ 1925-ben meghirdetett törekvése, hogy nemzeti értékeinket ne hagyjuk elveszni. Tanfolyamokon népszerűsítették a régi vásárhelyi szőrhímzést. Az apácák női ipariskolája sokat tett a növendékei ízlésvilágának ilyen irányú fejlesztéséért. A Háziipari Foglalkoztató nem csak hazánkban, de külföldön is hírnevet szerzett vele. Susáni asszonyok is dolgoztak bele, de konkrét számot nem sikerült kinyomozni. 114. Kézimunka - rece, necc A húszas években nagy keletje támadt Budapesten a horgolt és neccelt függönyöknek, térítőknek. A jó piaci lehetőség fölkeltette a vállalkozó úri asszonyok érdeklődését. 1926-ban még csak 29 vállalkozó (ebből 8 susáni) szervezte a neccelő asszonyok munkáját. A nagy gazdasági válság idején már 41 úriasszonynak volt erre iparengedélye, akiknek kb. 300 bedolgozójuk éhbérért kötötte a neccfüggönyt, horgolta a csipkét. A tőkés vállalkozó vette a fonalat, ő is értékesítette (jó kapcsolatai révén). A szegény neccelő asszony örülhetett, ha a napi munkájával 1-2 kg kenyérrevalót megkeresett. A 428
