A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Provence-i napló

Le chateau du Roi René. A vár névadója I. René (1434-1480), Provence ki­rálya. Maga a vár a Rhone partján emelkedik, all. század óta áll fent. Óriási kőkocka, a négy sarkán egy-egy toronnyal, csipkés oromzat és párkány koronáz­za. A reneszánsz várkastély építése az Anjouk alatt, a 15. században tovább foly­tatódott. I. René király idején virágzott az udvari kultúra. A vár legfelsőbb teraszáról szép kilátás nyílt az ősi provence-i városra. Fent- ről is jól ki lehetett venni a várkastélyhoz közel eső Rue droite des Juifs-ot (a zsidók egyenes utcáját) és a Rue des Juifs-ot (a zsidók utcáját). Nimes Ókori neve: Nemausus. A Kr. e. I. sz. végén került római uralom alá, Augustus idején colonia lett. Amfiteátrum. Az 1. század végén építették. Hosszúsága 133 m, szélessége 101 m, magassága 21 m. A földszinten 60 kerek boltozat áll pilléreken. 25 ezer néző fér el benne. Az öt alagútból álló rendszere lehetővé tette a gyors helyfog­lalást. Maison Carrée-templom. Kr. e. 3-ban vagy 2-ben fejezték be. A templom a fórumon állt. Gaius és Lucius Caesarnak szentelték. Jardin de la Fontaine. Ez volt Franciaország első nyilvános parkja. Nimes Frankföldi Róma néven vált híressé. Nimes-ben születtek: Alphonse Daudet (1840-1897). Párizsban jelent meg az első verscskötete. Újságcikkeket, verseket, színdarabokat, regényeket írt. 1866-ban jelent meg Lettres de mon moulin (Levelek a malomból) c. műve. Szülőföldjéről, a napfényes Provence-ről fest képet. A háromrészes Tartarin de Tarascon-ban dél-francia Háry Jánost sikerült alkotnia. Színdarabja az Arles-i leány, amelyet Georges Bizet (1838— 1875) zenésített meg. Maré Bemard (1900-1983) Goncourt-díjas író. Az inasok világáról festett tragikus képet, később azonban már derűsebb húrokat pengetett. Egyik ismert műve: La Belle Humeur (A jókedv, 1957). André Chamson (1900-1983) a délfrancia Cévennes hegység világának a krónikása. Müvei: Roux, le bandit (Vörös, a betyár, 1925); Les Hommes de la Route (Az országút emberei, 1927); Le Crime des Justes (Az igazak bűne, 1928). Nevét a trilógia megjelenése ismertté tette. Baloldali íróként részt vett az ellenál­lási mozgalomban. További könyvei: Le Pults des miracles (A csodák kútja, 1944. Magyarul 1959-ben jelent meg.); Galére (A gálya)', La neige et la Fleur (A hó és a virág, 1952); Adéline Vénician (1956). 11. nap: 2009. május 7. csütörtök Délelőtt a carpcntrasi zsinagógába látogattunk el. 315

Next

/
Thumbnails
Contents