A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Provence-i napló

Avignonba, ahol pappá szentelték. 1327 nagypéntekjén a Sainte-Claire temp­lomban pillantotta meg Laura de Növést, aki iránt plátói szerelmet érzett. Sze­relmi dalai Provence-ban születtek. 1336. április 25-én öccsével, Gherardóval felmásztak a Mont Ventoux csú­csára. Előző napot Malaucéne-ben töltötték. A völgyben egy öreg pásztorral találkoztak, aki negyven évvel ezelőtti tapasztalataira hivatkozva igyekezett őket visszatartani a csúcs megmászásától. Végül ő mutatta meg az oda vezető mere­dek ösvényt. Sok kitérő után jutottak fel a csúcsra. Közben a létről elmélkedett, oda is „meredek út vezet”. Ovidiust (Kr. e. 43. - Kr. u. 17. v. 18) idézte: Jó szán­dék nem elég, megszerzed erős akarattal. A tengeri Alpokat, a marseille-i öblöt, a Rhone folyót is látja föntről, mindezt csodálja, élvezi a földi szépséget. Szerb Antal jegyezte meg: „... az első ember volt, aki hegyet mászott a kilátás kedvé­ért [...] ő az első humanista”. A csúcson Szent Ágoston (Augustinus) Vallomá­sait lapozta fel. A látványtól sem tud betelni: „Mindenekelőtt a szokatlan légáramlástól és a szabadabb kilátástól megrendülve megálltam, mint valami báva (tajték). Hátra­nézek: a felhők a lábam alatt voltak, s már kevésbé volt számomra hihetetlen az Athos és az Olympus, mert amit ezekről hallottam és olvastam valaha, ezen a kevésbé híres hegyen saját szememmel láthattam.” Avignoni évei alatt ismerte meg újabb szerelmét, Cola di Rienzit. Petrarcát úgy is számon tartják, mint az antik források szenvedélyes gyűjtőjét, az antikvi­tás ősatyját. Fontaine-de-Vaucluse-i korszaka emlékét őrzi a vaucluse-i remete­jelző. Andrea del Castagno festménye a firenzei S. Apollonia-templomban Pet­rarcát ábrázolja. Padovában Petrarcának szép szobrot állítottak. Gordes A provence-i falu 368 m magas sziklás hegyoldalra épült. A Le chateau de Gordes, a kastély, már 1031-ben állott, 1525-ben pedig felújították. 1931-ben műemléki besorolást kapott. A reneszánsz stílusjegyeit viseli. A Saint Firmin- templom a 12. században román stílusban épült föl, a 18. században kibővítették. Az egyik kápolnája, a chapelle Saint Crespin, a cipészek, kőfaragók, a másik, a chapelle Saint Eloi, a lakatosok, kovácsok szent helye. A közelben borie-kat (kőkunyhókat) találunk. Roussillon A sziklaszirtek vörös és okker színezőt tartalmaznak. A homokkőből kimossák a kötőanyagot, majd sűrítik, koncentrálják. 309

Next

/
Thumbnails
Contents