A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

IN MEMORIAM - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő

A városban a választásra jogosultak 94,3 százaléka élt választójogával, ami mai szemmel nézve igen magas részvételi arányt jelent. Az országos eredményekhez (57%) képest a kisgazdapárt csak relatív, közel 45%-os többséget ért el. A szociáldemokraták és a kommunisták az országos választásokon egyaránt 17% körüli eredményt produkáltak. Vásárhelyen az előbbiek közel 27, míg utóbbiak 21 százalékot szereztek. A parasztpárt helyben gyengébben szerepelt (4,4%) az országos eredményéhez képest (6,9 %).24

Egy mandátumhoz 12 ezer szavazatot kellett kapnia a pártnak az adott választókerületben, amely általában két vármegyét foglalt magában. A Csongrád és Csanád vármegyéket magában foglaló kerületben a kisgazdapárt 144 018 szavazattal 12 mandátumot szerzett. Vásárhelyről Tárkány Szűcs Ferenc, valamint a megyei listáról a kilencedik helyen szereplő Keresztes Tamás jutott be az országgyűlésbe.25 26 Utóbbi budapesti szállása a V. kerületben, a Visegrádi utca 33/a. szám alatt volt.2h

A parlamentben a 245 tagú kisgazda frakció vegyes összetételű volt: a földművesek és a gazdálkodók száz-százhúsz fős csoportja mellett az értelmiség is szép számban volt jelen, illetve az iparosokat is sokan képviselték. Részint ezzel összefüggésben, részint ettől függetlenül politikailag is heterogén képet mutatott a képviselőcsoport. A legjelentősebb erővel a kisgazdapárt ún. paraszti centruma bírt, amely feltétlen támogatója volt a Nagy Ferenc és Kovács Béla által képviselt, 1947 júniusáig hivatalosnak számító politikának. Az „O-csoport” azt a 20- 30 képviselőt foglalta magában, akik a MKP-val való feltétlen együttműködést szorgalmazták. A harmadik jelentős irányzat a kommunisták által emlegetett „reakciós jobbszárny”, amely eltávolítását a baloldali pártok egyre gyakrabban követelték. Több tucat képviselő azonban nem foglalt állást egyik irányzat mellett sem.

Keresztes Tamás a Nagy Ferenc és Kovács Béla által meghatározott politikát képviselte. Hajlandó volt a baloldallal az együttműködésre, de nem mindenáron: beszédeiben, cikkeiben többször is kifogásolta a kommunista párt erőszakos módszereit úgy az országos, mint a helyi politikában. A parlamentben - hasonlóan B. Szabó Istvánhoz - a honvédelmi bizottság tagjává választották.

A vásárhelyi kisgazda pártszervezet a két munkáspárthoz képest jókora késéssel, 1946. február 1-jén indította el napilapját, a Vásárhelyi Független Újságot. A lapot Erdei Sándor nyomdájában állították elő, felelős szerkesztőnek

24 A vásárhelyi választási eredményeket Id. Vásárhely Népe (a továbbiakban: VN), 1945. nov. 7.

25 A megyei választási eredményeket Id. VN, 1945. nov. 9. Más pártok részéről Takács Ferenc és Erdei István (mindkettő SZDP), illetve Oláh Mihály (MKP), valamint Pap János (NPP) képviselte Vásárhelyt a megalakuló Nemzetgyűlésben. Oláh Mihály mandátumát a szintén kommunista párti Losonczy Gézáéval együtt igazolták 1945. dec. 5-én. Pap János Erdei Ferenc többszörös mandátumáról való lemondásának köszönhetően került a törvényhozásba. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere a somogyi mandátumát tartotta meg.

26 CSML HL Pap János nemzetgyűlési képviselő iratai. Az 1945. évi november hó 29-ére összehívott nemzetgyűlés képviselőinek lakáskönyve. 1946. évi január havi hivatalos kiadás. 23.

273