A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
IN MEMORIAM - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő
sza. A választás során előfordult, hogy egy-egy város a súlyánál több vagy kevesebb képviselőt küldött a parlamentbe. Hódmezővásárhely, melyet az elsők közt szálltak meg 1944. október 8-án, helyzeti előnnyel rendelkezett: hat képviselőt juttatott a Nemzetgyűlésbe, a négy koalíciós párt színeiben. A hat politikus egyike Keresztes Tamás volt, aki a Független Kisgazdapárt vásárhelyi szervezetének alelnöki tisztét töltötte be. Keresztes Tamás 1909. november 21-én született Hódmezővásárhelyen. Édesapja, id. Keresztes Tamás (1877—1948)1 2 gazdasági cselédként, majd kisbirtokosként 3 kát. hold földön gazdálkodott Kopáncson, a Károlyi Melinda-féle iskola szomszédságában, amelyet már fiaival, Tamással és Bálinttal együtt gyarapítód. Édesanyja, Bánfi Zsuzsanna (1887-1965) utolsó éveit már a város belterületén, leányánál és vejénél, Körösi Imrénél (1906-1984) töltötte. Öccse, Bálint (1911-1961) kertészként, illetve növénytermesztőként dolgozott, valamint bátyjával együtt a Parasztszövetség vásárhelyi szervezetének alapító tagja 1942-ben, ő közlekedési balesetben vesztette életét. Négy évvel fiatalabb húga, Rozália férjhez meneteléig szintén a családi gazdaságban dolgozott. Mindhárman a Károlyi Melinda-iskolában végezték elemi iskolai tanulmányaikat.3 Keresztes Tamás a kertész szakmát választotta. A kopáncsi bolgárkertészetben tanulta ki a növénytermesztés módszereit, amelyeket sikeresen alkalmazott családi gazdaságában az 1930-as évek elejétől. Édesapja 1931-ben kérvénnyel fordult Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város polgármesteréhez, hogy engedélyezze „a mellékelt tervek alapján a 37650 hrszámú ingatlanon emelt töltést”. A helyszínrajzot és a műleírást Budai László (1895-1981) okleveles városi mérnök készítette, aki azzal indokolta a töltés létrehozását, „hogy a csapadékvizeknek a lefolyása az udvarkerítésem [Keresztesé] és a Melinda iskola kerítése által gátolva van s így a víz a szántóföldemet művelésre alkalmatlanná tenné; míg így az út árkában a csapadékvíz a Il-ik kopáncsi dűlőben levő csatornába lefolyást találna”.4 A kultúrmérnöki hivatal megállapította, hogy a töltés emelése más vízmüveket nem sért, de a kérelmező nem kérte más érdekeltek, így a kopáncsi csatorna, valamint a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak hoz1 Id. Keresztes Tamásról valótlan információ jelent meg az Ellenzék című politikai hetilap 1947. szept. 6-i számának 5. oldalán, miszerint „Alig múltam 15 éves, mikor apám meghalt és egyedül maradtam a sok munkával”. Sajnálatos módon ezt vette át a Nemzetgyűlési és az Országgyűlési Almanach cikkírója, valamint a hódmezővásárhelyi történeti almanach szerzője. Id. Keresztes valójában 1948. október 15-én hunyt el. Vő. Nemzetgyűlési almanach 1945-1947. Főszerk. VIDA István Budapest, 1999. (A továbbiakban Ngy. Alin.) 276-277.; Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város történeti almanachja, 1873-1950. Szerk. KOVÁCS István. Hódmezővásárhely, 2003. (A továbbiakban: Hmv. tört. aim.) 110-111.; Független Újság (a továbbiakban: FÚ), 1948. okt. 17. J Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL) A hódmezővásárhelyi külterületi elemi iskolák iratai. A Károlyi Melinda Iskola felvételi és előmeneteli naplói 1915-1920, ill. 1920-1923. 4 CSML HL Hódmezővásárhely Város Polgármesteri Hivatalának iratai (a továbbiakban: Polgm. Hív. ir.), V. 214/1931. 268
