A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

VÉLEMÉNY- VITA - HARMAT PÉTER: Mégis a Bakay-kút az első

HARMAT PETER MÉGIS A BAKAY-KÚT AZ ELSŐ (Válasz a Szeremlci Társaság 2006. évi évkönyvében, Sulyok Dávid tollából megjelent Alföld-e az Alföld? Első-e az első? - A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön? c. geológiai tanulmányra) A Hódmezővásárhelyre látogatók és a helybéli lakosok továbbra is elsőnek te­kinthetik a város főterén, a piactéren 1878. október 17-én megkezdett, és Zsigmondy Béla által 1880. június 28-án ünnepélyes keretek között a város la­kosságának átadott Bakay-kutat. Halaváts Gyula geológus A Hód-Mező-vásárhelyi két artézi kút című, 1889- ben készült tanulmányában ezt írja: „Hód-Mező-vásárhely lévén ugyanis az első, mely a modern haladást felhasználta közegészségügye megjavítására, s az Alföld nyilvános használatra szánt artézi kútjainak terén úttörő és jó példával járt Szen­tes, Szeged stb. előtt”. A felszín alatti vizekkel, így az artézi vízzel is akkor kezdett foglalkozni a Földtani Intézet „hivatalból”, amikor a földművelésügyi miniszter 1892-ben kiadta körrendeletét, amelyben felajánlja az artézi kutat fúrni szándékozóknak az intézeti geológusok véleményét. A rendelettel egyidejűleg osztálygeológusi ál­lást szervez Böckh János igazgató, s azzal Szontagh Tamást bízza meg. Az új feladatból jelentős részt vállal Halaváts Gyula is, s eközben döbbent rá, hogy munkáját csak akkor tudja jól elvégezni, ha a már elkészült kutakról összegyűjti a műszaki és földtani adatokat. A gyűjtőmunkához egy „Kérdő ív”-et szerkesz­tett, és azt elsősorban az alföldi megyék alispánjaihoz küldte meg azzal a kérés­sel, hogy kitöltés után juttassák neki vissza. Amikor az Intézet úgy döntött, hogy az 1896. évi ezredéves kiállításon be­mutatja az artézi kutakkal kapcsolatos tevékenységét, akkor Halaváts Gyula saját gyűjtését kiegészítette a hivatalosan bekért adatokkal. Úgy emlékszik vissza adatgyűjtő munkájának kezdetére, hogy az Zsigmondy Vilmos 1885. évi földtani intézeti látogatásával kapcsolatos. Ekkor a szentesi artézi kút legmélyebb rétege­iből magával hozott anyagnak őslénytani feldolgozására kapott megbízást Böckh János igazgatótól. Jól tudta, hogy összeállítása nem teljes, de ugyanakkor hang­súlyozta, hogy az utókor számára mindenképpen meg kell menteni ezeket az adatokat, mert később lehetetlen lesz beszerezni. Valóban nem sikerült teljessé tenni müvét, mert hiányzik belőle pl. az 1825-ben létesült ugodi, és az ezt követő székesfehérvári két artézi kút. Az így elkészült kataszter A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységük, vizök bőségének és hőfokának ismertetése címmel jelent meg az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmából. A katasztert 1896. április 25-én zárta le. 191

Next

/
Thumbnails
Contents