A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - TALMÁCSI GYÖRGY: Vásárhely jeles sportolói - III. rész

6-7 órás úszás azonban monotóniát, fásultságot váltott ki, melyet - talán egyre szaporodó sikerei miatt - csak Risztov Éva tudott feldolgozni, és amikor az év végén megúszta a szintidőt, nem volt kérdéses olimpiai szereplése.

2000 tavaszától a Sydney 2000 program Risztov Éva felkészítésére szűkült le. Sajnos, az említett fásultság nála ebben a döntő időszakban jelentkezett. Bán Sándor szerint: „A jó munkához az kell, hogy az edző támogassa versenyzőjének ambícióját. Amikor a motiváció megfordul, és a sportolót húzni kell a cél felé, abból már jó nem származik. Súlyosbította a helyzetet, hogy az eredményekkel párhuzamosan egyre több önkéntes segítő jelent meg a sportoló mellett, akik minden kérdésre tudták a helyes választ, az érdeklődő média pedig szerette volna Egerszegi Krisztina utódját látni Évában. Az Úszó-szövetséggel sem egyformán ítéltük meg a helyzetet. Ok az ifjúsági Európa-bajnokságot jelölték meg az év fő versenyének, mi az olimpiára készültünk volna elsősorban. Franciaországban, az ifjúsági Európa-bajnokságon mindjárt az első napon a 200 méteres pillangóúszásban új Európa-csúccsal (2:11.20) nyert, majd a 4x200 méteres gyorsváltóval ezüstérmet szerzett. A második napon nagy versenyben nyerte meg a 800 méteres gyorsúszást (8:36.54), egy nappal később 400 gyorson (4:12.12) lett aranyérmes, megdöntve Orosz Éva, 1985-ben felállított magyar felnőtt csúcsát. Az Eb után azonban egyre kevésbé tudta magában tartani azt a tüzet, ami kellett volna az olimpiai sikeres szerepléshez. Az ezt követő egy hónapos budapesti edzőtábor nagyon megviselt mindkettőnket. A kiutazás előtt már nem volt harmonikus a kapcsolatunk, alig hallgatott rám, tele volt feszültséggel, ráadásul hét kiló súlyfelesleget is felhalmozott. Szívesen átadtam volna edzéseinek irányítását Kiss Lászlónak, de ő azt mondta, úgy lesz jó, ha végigcsináljuk. Ennek ellenére 200 pillén azokat az időket úszta, mint korábban, de mi jobbat, negyedikhatodik helyet vártunk ennél.”

2000. szeptember 17-22. között első alkalommal fordult elő, hogy városunk sportegyesületének versenyzője indulhatott az olimpiai játékokon. Risztov Évának a 400 méteres gyorsúszás selejtezőjében elért 4:18.48 másodperces eredménye a huszonkilencedik helyhez volt elég. Legjobb számában, a 200 méteres pillangón, a selejtezőben 2:11.32 másodpercet, a középdöntőben 2:11.83 másodpercet úszott, ami kevés volt a döntőbe jutáshoz, csak a tizenhatodik helyhez volt elég. A 800 méteres gyorsúszásban érte legjobb helyezését, itt tizennegyedik lett.

Az olimpián a mester és tanítványa kapcsolata megszakadt, soha többet nem beszéltek egymással. Az edző számára a részvétel mégis a szakma csúcsát jelentette, a megnyitón való felvonulás élménye pedig kárpótolta mindenért. Amikor belépett az olimpiai stadionba úgy érezte, Hódmezővásárhely és mindazok jelen vannak, akik segítették ebben.

Hazaérkezése után megfagyott körülötte a levegő. Úgy tűnt, a sikeres páros felbomlása után a közvélemény inkább a sportoló pártjára állt. Nem értette, mit kellett volna jobban csinálnia. Két hónap múlva egy ismeretlen dél-afrikai egyesület hívta meg edzőnek három hónapra. A kialakult helyzet miatt egy kicsit el- 184