A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Hódmezővásárhely mezőgazdasága 1957-1962 között

Földterületek adatai 1962-ben13 A termelőszövetkezetek összes területe 53069 kh- az összes földterületből szántó 45809 kh- kertészet céljára hasznosítanak 1337 kh- rét, legelő 5529 kh- szőlő, gyümölcsös 620 kh- ebből még nem termő 258 kh A legnagyobb termelőszövetkezet a Ságvári 6064 kh A legkisebb termelőszövetkezet a Viharsarok 2200 kh.

Ekkor már nem volt cél a sok kis tsz szervezése, inkább az egyesítésekre törekedtek. Ennek viszont több akadálya is volt.

A kopáncsi tanyavilág

1962-ben indult meg a támadás a tanyavilág ellen. Felmerült a tanyák megszüntetésének a terve. „A terméseredményeket bizonyos mértékben hátrányosan befolyásolják a még szétszórtan levő tanyaépületek (állatok okozta károk, árnyékos területek). A tanyák megszüntetése ezért igen fontos lenne.”14

Kopáncs a hódmezővásárhelyi tanyai részek közül a legszabályosabb képet mutatta. A Szegedi út, illetve a Csárpateleki út között elterülő terület 24 szabályos dűlőre oszlott, melyen két keresztút futott át. 1—7. dűlő egyforma hosszúságú volt, a többi a Csárpateleki út ferdesége miatt egyre rövidült. 1-1 dűlőben 20-25 család tanyája és földjei helyezkedtek el. Iskolai ellátottsága nagyon jó volt. A Nagyszigeti Általános Iskola az első, a Felsőkopáncsi Iskola a nyolcadik, az Alsókopáncsi Iskola a tizennegyedik dűlőben épült fel, közelükben volt egy- egy olvasókör.

Itt párholdas kisparaszti gazdaságok voltak, csak néhány nagygazdabirtokos család gazdálkodott a területen. Gabonatermesztéssel, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkoztak. Az 1950-es években tanyaközpontot kívántak itt létesíteni. Orvosi rendelő épült, egy dűlőút (a harmadik) mellett villanyoszlopokat állítottak fel, de a villanybekötés nem történt meg. Önálló postahivatallal is rendelkezett a település. A tanyavilágban még dolgoztak különböző mesterek is (cipész, borbély, varrónő, bognár, bábaasszony, molnár). A termelőszövetkezetek megalakulása után 3 tszcs, majd két tsz működött is. Az emberek nagyon nehezen adták be földjeiket, állataikat a tsz-be.

Az 1950-es évek végén a terület nagy részén rizst kezdtek termelni. Ez teljesen átalakította a tájat, a termelés megszűnése után megszaporodtak a szikes földek. A Vörös Partizán termelőszövetkezet gyenge teljesítménye miatt felbomlott, a Lenin termelőszövetkezet működött tovább. A tanyai lakosok közül sokan elköltöztek a szomszédos batidai tanyaközpontba vagy Hódmezővásárhelyre. A

13 Uo. 1962. 16-18.

14 Uo. 1962. 7.

173