A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Hódmezővásárhely mezőgazdasága 1957-1962 között
szágszerte azok a termelőszövetkezetek boldogultak jobban, amelyek ilyen irányban haladtak (Makón a hagyma, Szentesen a zöldség és az üvegházak, Szegeden a kiegészítő ágazatok). Ezzel szemben itt kezdettől fogva a mezőgazdasági alaptermékekre rendezkedtek be: búza, kukorica, néhány ipari növény és az állattenyésztés, de ebben is legkevésbé a baromfi. Éppen ezeknek a termékeknek az ára is sokáig viszonylag alacsony volt, tehát amely gazdaságok csak ezeket termelték, azok bizony sovány kenyérre szorultak.2 Az állami gazdaságok általános jellemzői A 82 ezer holdas vásárhelyi határból 46 ezer kh tartozott a város 11, illetőleg 12 mezőgazdasági termelőszövetkezetéhez és közel 2000 hold az itt székelő két állami gazdasághoz. (A város határának többi része: belterület, zártkert, ipari és közlekedési terület, illetőleg egyéni gazdaság.) Az állami gazdaságok területe nagyobb ennél (kereken 30 ezer hold), de egy részük más város és község határába esik. Székhelyük azonban Vásárhely, ami még egy jele annak, hogy ennek a városnak ugyan nincs járása, de mégis van járásnyi vidéke. „Állami gazdaság Hódmezővásárhelyen - elég különös dolog, mert itt nem volt földesúri nagybirtok és mégis lett állami gazdaság. Miből? Nagygazda- tanyákból és egyéb felajánlott földekből. Ez - bár különös, de mégis nagyon jellemző és fontos tényezője a város átalakulásának magántőkés-kapitalista mezővárosból szocialista ipar-mezőgazdasági várossá.”3 Az állami gazdaságok országosan nézve az úttörő és a haladottabb szocialista szektort képviselik a mezőgazdaságban. Képletesen szólva: az állami gazdaságok a várost és az iparszerűvé fejlődött mezőgazdaságot képviselik a falut jelképező, és több hagyományt megőrző termelőszövetkezetekkel szemben. De itt, Vásárhelyen hogy van ez? Itt a mezőgazdaság ősidőktől fogva városi jellegű, éppen ezt testesítette meg a tanyás mezőváros a kapitalizmus rendszerében, s ennek a tanyásvárosi gazdálkodásnak a folytatói lettek a termelőszövetkezetek. Mégis, az állami gazdaságok - ipari hasonlattal élve: a minisztériumi iparnak megfelelő minisztériumi állami gazdaságok - itt is elöljártak. Ezek szerveződtek meg először, ezek konszolidálódtak hamarabb, s ők lettek a modern iparszerü mezőgazdaság kezdeti bázisai a vásárhelyi határban. A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság közel 19 ezer holdas kiterjedésű egységének az elődei voltak az 1949-ben alakult Kopáncsi, Barattyosi, Kutasi úti, Székkutasi állami gazdaságok és a Hódmezővásárhelyi Tangazdaság. Az egyesülés 1961. január 1-jével történt meg, s azután ez lett a nagyobb, a város határain túlterjedő és folyamatosan fejlődő minisztériumi-állami mezőgazdaság fő képviselője a városban. 2 ERDEI Ferenc: Város és vidéke. Budapest, 1972. 201. 3 Uo. 204. 166
