A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A házszámozás története Hódmezővásárhelyen

Az utasítás értelmében a házakat a katonai összeírás számára kijelölt minta szerint kellett megszámozni: „minden helységben vagy a’ házak rendes sora szerint, vagy egy nevezetesebb épülettől, p(éldának): o(káért): Úri lak, Palota, Városháza, és ehhez hasonló épületektől kezdetik, és a’ házak fekvése szerént a’ legildomosabb módon arithmethicai rendben folytattatik, még az azon helységhez tartozó minden házak megszámozvák”. Számot a lakhatásul szolgáló épületek kapnak, szemben a csupán munkavégzés céljából látogatott épületekkel, például templomok, malmok, őrszobák, „dolgozó házak”. Az összedőlt, megsemmisült ház számát az első addig számmal nem bíró, újonnan épített ház kapja, mivel a házszámok közt nem volt szabad törtszámnak előfordulnia.19

A tarjáni tizeddel kezdve Tabán, Kisutca, Újutca tizedeken át Újvárossal bezárólag június 11-ig elvégzett folyamatos számozás Vásárhely belterületén ösz- szesen 4182 házszámot eredményezett. Oldalkosár házait innentől fogva már a Kisutca tizedhez sorolták be. A művelet útvonala az egykori összehasonlító kimutatások alapján pontosan rekonstruálható. A főtéren állt régi városházától indult a mai Szőnyi utca irányába, a tóparton elhaladva és a Nagymészárszék (ma Városház) utca érintett oldalán visszatérve megkerülte a tömböt, majd a Tarjáni nagy utca (ma Zrínyi utca) bal oldalán haladt kifelé, miközben megszámozta a balról eső mellékutcák házait is. Visszafelé az utca túloldalán már egyenesen feljött a mai Szegvári utcáig, hogy azon befordulva ismét megkezdje a balra tartó araszolgatást. A számozás menetére pontos szabály nem állapítható meg, ez - mint az előbbi példa is mutatja - a nagyobb, illetve hosszabb utcákon haladt akként, hogy közben érintette az azokból nyíló mellékutcákat is.20

A központi előírás szerint a számokat fél láb (kb. 15-16 cm) nagyságú, vasszeggel a ház bejárata közelében felerősítendő, az időjárás viszontagságaitól lehetőleg védett táblára fehér, vagy vörös számokkal kellett felírni. A táblákat a község költségén kellett beszerezni, amit nem csupán a gyors kiállítás, hanem ,,a’ táblák tsinos egyformasága” is indokolt. A város már májusban szerződést kötött Khon Ignác helybeli bádogosmesterrel a városban létező mintegy 4000 házhoz szükséges megszámozott „pléh táblácska” szállítására. Júniusban azután szigorúan meghagyták a háztulajdonosoknak, hogy házuk számát a saját költségükön a pitvaruk ajtajára is haladéktalanul kiszögeztessék.21

Alig fejeződött be a belterületen a házak megjelölése, a népszámlálási előkészületek részeként a tanyai épületek megszámozására is utasítás érkezett. A polgármesteri hivatal ezt az előző ősszel felállított tanyai kapitányokkal hajtatta végre, a tanyák összeírására kijelölt bizottmány tagjai részére megállapított napidíj kiutalásáról az október 21-i tanácsülés rendelkezett.22 A tanyákat a belterületi házak után következő folyószámmal kezdve számozták meg, a számkeret így

19 CSML SZL Csongrádi Mh. ir. 1990/1850.; CSML HL Polgm. ir. 100/1850.

2,1 CSML HL Hódmezővásárhely város telekadó-nyilvántartójának ir.: Birtok földkönyvek 1851.

21 Uo. Polgm. ir. 114/1850., Tan. ir.:T.ü.jkv. 1847,2102/1850.

22 Uo. Polgm ir. 136, 192/1850.

14