A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944
A közigazgatási hatóságok és a Baross-gondolat A Baross Szövetség tevékenységét a zsidóellenes intézkedéseket futószalagon gyártó kormányok messzemenőkig akceptálták és támogatták. Központi szervezetének gyűlésein a kormány tagjai és képviselői rendszeresen megjelentek,™ és a szövetség vidéki csoportjai is élvezhették a helyi közigazgatási hatóságok preferenciáját. A hódmezővásárhelyi fiókszervezet alapítója és első elnöke 1920- ban a nyugalmazott főispán, Szathmáry Tihamér volt.* 80 1939 áprilisában, főispá- ni kinevezése alkalmából a Baross vezetősége mint a szövetség régi tagjánál tette tiszteletét dr. Simkó Elemérnél is. Az újdonsült főispán valóban már a megalakuláskor belépett a szövetségbe, korábban a szegedi Baross propagandafőnöke volt.81 A föispáni installáció alkalmából a Baross 600 fős reprezentatív díszvacsorát rendezett,82 ahol vitéz dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkár - azzal kezdve, hogy nem mond politikai beszédet - nyomatékosan kijelentette, hogy „a régi világrenddel szemben, amely még mindig uralkodni akar, a keresztény társadalom fegyelmezett soraival kell felvenni a harcot, s ezért keresztény, nemzeti, fajvédő politikát kell folytatnunk” - majd nyugtázta, hogy - „ezért küzd és dolgozik a Baross Szövetség, és ennek a gondolatnak tovább terjesztője Vásárhelyen Simkó Elemér dr. főispán”.83 Endrey Béla polgármester Simkóhoz hasonlóan állandó résztvevője volt a Baross-rendezvényeknek. Az 1938. júliusi újjáalakuló közgyűlésen tartott beszédében támogatásáról biztosította a szervezetet, és bizonyítékául annak, hogy mindez nem csupán elvi szupportációt jelent, hangsúlyozta, hogy közpályázatok elbírálásánál a Baross Szövetségi tagság előnyt jelent.84 A későbbiek folyamán ismételten kifejezte szimpátiáját, leszögezve, hogy minden szakmai kérdésben meghallgatja a szövetség véleményét.85 A polgármestert és a főispánt egyaránt a hódmezővásárhelyi Baross díszelnökévé avatták.86 Nem számított ugyan rendhagyónak, hogy a város két legfőbb tisztviselőjét az egyesületek hasonló reprezentatív tisztségekre kérjék fel, nyilvánvaló, hogy ebben az esetben nem csupán formális szerepvállalásról volt szó. A vásárhelyi Baross 1941. májusi tisztújító közgyűlésén - amelyet a Vásárhelyi Reggeli Újság úgy jellemzett, mint ami „valósággal a faj védelem diadalmas előban 1919-1945. Zalaegerszeg, 2004. (A továbbiakban: NÉMETH-PAKSY 2004.) 347-348. 74 Ld. pl. VRÚ, 1938. febr. 22. „A Baross Szövetség nagygyűlése és lakomája” ill. VRÚ, 1938. nov. 18. „A Baross Szövetség budapesti székházának fölavatása” 80 VARSÁNYI Attila: Szathmáry Tihamér = Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város történeti almanachja 1873-1950. Szerk. KOVÁCS István. Hódmezővásárhely, 2003. 187. ill. VRÚ, 1920. okt. 26. „Megalakult a vásárhelyi Baross Szövetség” 81 Uo. 1939. ápr. 20. „Baross vacsora dr. Simkó Elemér főispán tiszteletére” 82 Uo. 1939. máj. 9. „Simkó Elemér főispán lelkes ünnepeltetcse a Baross Szövetség vacsoráján” 83 Uo. 84 Uo. 1938. jűn. 19. „Újraalakult a Baross Szövetség vásárhelyi csoportja” 85 Uo. 1943. febr. 16. „A Baross Szövetség közgyűlése” 86 Uo. 105
