A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - TALMACSI GYÖRGY: Vásárhely jeles sportolói - II. rész

Diáksport Tanácstól, 1992-ben a Magyar Kosárlabda Szövetség ismerte el mun­káját, a szövetség babérkoszorúval díszített emblémájával, ez év decemberében pedig a Toldi Miklós Díjat vehette át a Parlamentben. 1985-ben agyvérzés érte, testének jobb oldala lebénult. Fenyvesi Félix La­jos szavaival élve: Ezt a nagyszerű sportembert [...] egy súlyos agyvérzés arcra buktatta, elgáncsolta, O azonban nem adta meg magát: fölkelt, s centiméteren­ként hódította vissza azt a rövid utat, ami kedves iskolájához, a Bethlen Gábor Gimnáziumhoz vezetett.3 Amikor botjára támaszkodva megjelent a Kossuth té­ren, tisztelői döbbenten vették tudomásul, hogy felette is eljárt az idő. Hányszor mondta, egyenként égetve a szívekbe: Ne add föl soha! Felkészít­ve ezzel lelkes tanítványait arra, hogy egyszer ez a varázslat megszakad, és ak­kor az életben is küzdeni kell [...] Szívósságot, konokságot, és erkölcsi tisztasá­got hordozott [...], sport és egyéniség ritka harmóniája valósult meg személyisé­gében: sugárzó példa és mérték. Egyenes tartás. Hűség külső elváróihoz és ön­magához is. Nemzedékek sora ezért szó! a szeretet és a tisztelet hangján róla. S neve hozzátartozik Vásárhely jeleseinek Pant he ónjához.3 4 1993. július 17-től már nem földi csapatot dirigál... 2008 novemberében ró­la nevezték el a belvárosban épített sportcsarnokot. * Az 1940-es években a kosárlabdázás bajnoki rendszere még csak kereste helyét az egyetemes magyar sport palettáján. Az utánpótlás magját adó középiskolák­ban viszont megnyugtatóan folytak a küzdelmek. Balogh Imre révén az Állami Bethlen Gábor Gimnáziumban az egyik kiemelt testgyakorlati ág lett a tanórá­kon, ezért a délutáni edzéseken szintén sokan sürögtek a palánkok alatt. Csendben kialakult egy kiemelkedő képességű gárda, akik az 1951 /1952-es tanév végén hatalmas meglepetést okozva jó nevű budapesti iskolákat legyőz­ve - bekerültek a középiskolás bajnokság országos döntőjébe, és ott a második helyen végeztek. Legjobbjuk, Bencze János olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtott a tornán, hogy meghívást kapott a felnőtt olimpiai-válogatott keretbe. Bencze János, a király Flódmezővásárhelyen született 1934. október 12-én. Tizenévesen vívni tanult, s mivel szegények voltak, édesapja tojással fizette tandíját. Nagy atlétatehetségnek indult, jó eredményeket ért el elsősorban magasugrásban, később mégis minden idők egyik legjobb magyar kosárlabdázója lett az egykori vasmunkás egyetlen fia. Az Állami Bethlen Gábor Gimnáziumban ismerkedett meg a sportág alapjai­val. Gyuricza Józseffel egy osztályba járt, akivel később Budapesten több évig 3 Reggeli Délvilág, 1993. júl. 21. 4 FÖLDESI visszaérni. 185

Next

/
Thumbnails
Contents