A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Hódmezővásárhely mezőgazdasága 1949-1956
BARACS GABRIELLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEZŐGAZDASÁGA 1949-19561 A korszak mezőgazdaságának főbb jellemzői A mezőgazdasági fejlesztés célkitűzései egyidejűleg irányoztak elő lényeges előrehaladást a termelési viszonyok radikális átalakítása és a termelés nagyarányú növelése terén. Kezdeti, illetve időszakos sikerek ellenére azonban - legalábbis az 1956 előtti szakaszban - nem sikerült megvalósítani. Hosszabb periódust tekintve, 1948 és 1956 között a mezőgazdasági termelés bruttó értéke csak két alkalommal - 1951-ben és 1955-ben - haladta meg az 1934-38. évek átlagát. Más években kivétel nélkül ez alatt maradt. Ellentmondásosan alakult a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye is. 1949 végéig több mint 1300 termelőszövetkezeti csoportot (tszcs) szerveztek. E csoportok - elsősorban agrárproletárok és törpebirtokosok növénytermelő jellegű társulásai - állatállománnyal alig rendelkeztek, felszerelésük is nagyon hiányos volt. A szervezés üteme tovább gyorsult: 1949-ben 1367, 1953 közepén már 5224 tsz működött. Közben a csoportok taglétszáma is 36 400-ról 376 088- ra, az ország szántóterületében való részesedéstik pedig 2,7%-ról 26%-ra nőtt. A szervezésnek ebben az időszakában az önkéntesség elve kevéssé érvényesült. A szövetkezetek szervezeti és gazdasági feltételei az 1949. évi körülményekhez képest is inkább romlottak. A terméseredmények fontos termékekből esetenként kisebb, máskor nagyobb mértékben (15-50%-kal) maradtak el az egyéni gazdaságok átlagaitól. Csökkentek az állattenyésztés hozamai is. A dolgozó paraszti rétegek többségét sem a szervezési módszerek, sem a gazdasági eredmények nem vonzották. Az 1953-as határozatok adta lehetőségekkel élve sok 10 ezer tag lépett ki a szövetkezetekből (1954 végéig a szövetkezeti szántóterület és taglétszám mintegy 40%-kal csökkent). Általában a gyenge tsz-ek bomlottak fel. Az 1953-as júniusi határozat nyomán lényeges intézkedések történtek, de nem sikerült megakadályozni a tsz-ek számának csökkenését. 1949 után egyre többen hagyták el földjüket. 1953-ig pl. több mint másfél millió hold szántót ajánlottak fel az egyénileg gazdálkodók az államnak.1 2 1 BARACS Gabriella: Gazdasági-társadalmi változások Hódmezővásárhelyen 1945- 1962 között. Debrecen, 2000. 198 p. PhD-értekezés. Kéziratban: DE BTK Történelmi Intézet Könyvtára. 2 GUNST Péter - LÖKÖS László: A mezőgazdaság története. Budapest, 1982. 225-226. 171
