A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - Az üvegműves

BENKŐ LÁSZLÓ RÉGI VÁSÁRHELYI MESTERSÉGEK Az üvegműves Az Alföld, ezen belül Hódmezővásárhely és környéke nem az üvegiparáról hí­res, pedig már a 11-12. századból ismerünk kezdetleges üvegolvasztó kemence- és műhelynyomokat. A szeged-jánosszállási ásatások leletei között találtak üvegcsűrre utaló nyomokat. Ez és az esztergom-szentkirályi üvegolvasztó műhe­lyek leletei az eddig ismert első magyarországi üvegkészítők jelenlétét bizonyít­ják. Az üveggyártás és a belőle készülő tárgyak előállítása az Alföldtől messze eső felvidéki (Mátra, Bükk, Abaúj, Zemplén, Gömör) és az erdélyi (Bihar, Máramaros és Görgény) hegyvidékeken alakult ki. Ennek okai egyrészt az üveg­gyártás alapanyagai (folyami homok, mészkő, fahamu-zsír), másrészt elsősorban a mészégetéshez, a hamuzsír készítéséhez és az üvegolvasztó kemence (üveghu­ta, üvegcsűr) fűtéséhez használt fa közelsége és bősége. A Bihari érchegységben még az 1920-as években is működtek fatüzelésű üveghuták. Az első magyarországi üveges céhek a felvidéki és a dél-erdélyi szász vá­rosokban alakultak ki. Az első üveges mesterekkel, akikről adataink vannak, a 14. század végén találkozunk Nagyszebenben, az asztalosokkal alkottak egy céhet. Első megrendelőik az uralkodók, az egyházak, a főúri réteg, majd a 17. század végétől a kialakuló városi polgárság, és végül a 19. század folyamán a módosabb paraszti réteg.1 Vándorüvegesek (drótos-, illetve ablakos tótok) már a 17-18. században el­jutnak az alföldi mezővárosokba és falvakba. Az Alföldön az üveg és a belőle készülő tárgyak csak a 17., de inkább a 18. században kezdtek elterjedni. A há­zak kisméretű ablakaira fatáblát, zsalugátert, még korábban fakeretre feszített disznóhólyagot, vásznat raktak üveg helyett. Vannak leírások, hogy az ablaknyí­lásokat fa-, illetve vesszőkeretbe foglalt hatszögletű vagy kör alakú üveglapok­kal rakták be, de ezek nyomai sem fedezhetők már fel vidékünkön. A legszegé­nyebbeknél máshonnét kikerült darabüvegből egyszerű keret nélküli, tapasztással rögzített ablakot készítettek szobára, kamrára, istállóra.1 2 Hódmezővásárhelyen élő vagy dolgozó üvegiparosról az első említés az 1750-es évekből származó végrendeletek közt lelhető fel.3 Egy másik adat 1792- ből származik, Schmidth István üvegműves neve egy peres iratban tűnik fel.4 1 CSIFFÄRY Gergely: Üveggyártás = Magyarországi ipar- és technikatörténet. Buda­pest, 2000. 111, 115. 2 SZEREMLEI Sámuel: Hódmezővásárhely története. IV. köt. Hódmezővásárhely, 1911. 159. 3 TARKANY SZŰCS Ernő: Vásárhelyi testamentumok. Budapest, 1961. 51. 41

Next

/
Thumbnails
Contents