A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - Az üvegműves

BENKŐ LÁSZLÓ

RÉGI VÁSÁRHELYI MESTERSÉGEK Az üvegműves

Az Alföld, ezen belül Hódmezővásárhely és környéke nem az üvegiparáról híres, pedig már a 11-12. századból ismerünk kezdetleges üvegolvasztó kemence- és műhelynyomokat. A szeged-jánosszállási ásatások leletei között találtak üvegcsűrre utaló nyomokat. Ez és az esztergom-szentkirályi üvegolvasztó műhelyek leletei az eddig ismert első magyarországi üvegkészítők jelenlétét bizonyítják. Az üveggyártás és a belőle készülő tárgyak előállítása az Alföldtől messze eső felvidéki (Mátra, Bükk, Abaúj, Zemplén, Gömör) és az erdélyi (Bihar, Máramaros és Görgény) hegyvidékeken alakult ki. Ennek okai egyrészt az üveggyártás alapanyagai (folyami homok, mészkő, fahamu-zsír), másrészt elsősorban a mészégetéshez, a hamuzsír készítéséhez és az üvegolvasztó kemence (üveghuta, üvegcsűr) fűtéséhez használt fa közelsége és bősége. A Bihari érchegységben még az 1920-as években is működtek fatüzelésű üveghuták.

Az első magyarországi üveges céhek a felvidéki és a dél-erdélyi szász városokban alakultak ki. Az első üveges mesterekkel, akikről adataink vannak, a

14. század végén találkozunk Nagyszebenben, az asztalosokkal alkottak egy céhet. Első megrendelőik az uralkodók, az egyházak, a főúri réteg, majd a 17. század végétől a kialakuló városi polgárság, és végül a 19. század folyamán a módosabb paraszti réteg.1

Vándorüvegesek (drótos-, illetve ablakos tótok) már a 17-18. században eljutnak az alföldi mezővárosokba és falvakba. Az Alföldön az üveg és a belőle készülő tárgyak csak a 17., de inkább a 18. században kezdtek elterjedni. A házak kisméretű ablakaira fatáblát, zsalugátert, még korábban fakeretre feszített disznóhólyagot, vásznat raktak üveg helyett. Vannak leírások, hogy az ablaknyílásokat fa-, illetve vesszőkeretbe foglalt hatszögletű vagy kör alakú üveglapokkal rakták be, de ezek nyomai sem fedezhetők már fel vidékünkön. A legszegényebbeknél máshonnét kikerült darabüvegből egyszerű keret nélküli, tapasztással rögzített ablakot készítettek szobára, kamrára, istállóra.1 2

Hódmezővásárhelyen élő vagy dolgozó üvegiparosról az első említés az 1750-es évekből származó végrendeletek közt lelhető fel.3 Egy másik adat 1792- ből származik, Schmidth István üvegműves neve egy peres iratban tűnik fel.4

1 CSIFFÄRY Gergely: Üveggyártás = Magyarországi ipar- és technikatörténet. Budapest, 2000. 111, 115.

2 SZEREMLEI Sámuel: Hódmezővásárhely története. IV. köt. Hódmezővásárhely, 1911. 159.

3 TARKANY SZŰCS Ernő: Vásárhelyi testamentumok. Budapest, 1961. 51.

41