A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - KRUZSLICZ ISTVÁN GÁBOR: Tűzvészek Hódmezővásárhelyen a 19. század első felében
alatt, vízzel mindig tele lévő Lajtokkal és azokhoz szükséges lovaknak szüntelen készen leendő tartása eránt hathatós rendeléseket tenne. Az 1829. augusztus 6-ai tanácsülés határozata: A legközelebbi tűz alkalmával a városnak több csáklyái, Lajtorjái, s Lajt Kocsija elégtek, a város részére két Lajtos Kocsiknak, három nagyobb, kisebb Lajtorjáknak, 14 csáklyáknak Tüzipénzekből való elkészítése már folyamatba vétetett, azoknak készítése méginkább sürgettessen és a mostani környülállásókhoz képest a Városnak egy nagy vízipuskája a Város Háza Udvarába tartatván, a másik Tarjánban Esküit Tóth Mihály Okegyel me udvarában, a 3. Tabánban a Vízi Puska színben, a 4. a Kiss Uttczába Esküit Albert János Okegyelme udvarába vitetvén, azok mellett az említettek vízzel tele lévő Lajtok, külön-külön állandóan négy Lovak a további Rendelésig tartassanak, azok mellé rendelendő személyek kiállására és vigyázá- sára a fent nevezett két esküdtek, akiknek udvarában lesznek a puskák a Tabáni Színben tartandó vízi Puskákra nézve pedig annak szomszédságában lakó Esküit Cs. Szűcs János Őkegyelme felügyelőknek kineveztetni rendeltetnek.14 A fenti rendelkezések javítottak ugyan a helyzeten, de mint később látni fogjuk, nem tudták megakadályozni az újabb tűzvészeket. A tűzeset után a földesúr mérnökével tervet készíttetett, melyben a korábbi utcákat szabályozták, a telkeket újramérték, a zegzugos utcák vonalát kiegyene- síttették. A szabályozások azonban a lakosság részéről gyakran nagy ellenállásba üköztek. A telkek kimérését az uradalom intézte. Általában a lemetszett területeket kipótolva az eredetinél tágasabb telkeket jelöltek ki az építkezőknek.15 Hat év múlva, 1835. április 29-én délután két és három óra között az Oldalkosár tó alatti szélén támadt nagy tűz, amely gyorsan terjedt a katolikus templom és parókia irányába, bár a lángok az épületeket is elérték, sikerült azokat megmenteni. A Kis utcai tizedet azonban elsöpörte a tűzvész, 167 ház, 114 istálló, 147 ól, 12 életesház lett a tűz martalékává. Egy iskola és két szárazmalom is áldozatul esett. A tűzvész 111 518 forint kárt okozott. Leégett az evangélikus templom és lelkészlak is.16 Az egyház a város segítségét kérte a templom leégett tetejének ideiglenes befedéséhez. A tanács a város nádjából 500 kévét adott a tetőzet elkészítéséhez.17 Azok megkárosodott lakosok, akik már ekkor segítségért fordultak a tanácshoz, cédulák kiadása mellett kaphattak azonnali segítséget, de ők a városházánál később összegyűlő segedelmekből már nem részesedhettek.18 Az egész országban elrendelték a segélyek szedését, a felhívás nyomán mindössze 38 forint gyűlt össze. Az ínségre jutottakat azonban élelemmel kisegítették a város 14 CSML HL Tanácsülési jkv. 1823-1832. 304, 311-314. 1829. júl. 7, aug. 6. 15 SZEREMLEI Sámuel: i.m. m. köt. 474. 16 Uo. 486-487. 17 CSML HL Tanácsi jkv. 10. k. 1832-36. 281. 1835. máj. 25. 18 Uo. 282. 33
