A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi nép- és általános iskolák az 1800-as évektől 2006-ig - 1. rész
2 tantermében helyezték el, az iratokat az igazgató, Kmetykó Pál Klauzál utcai lakására szállították.21 1945. szeptember 6-tól a kir. tanfelügyelő az izraelita népiskolát ideiglenesen ehhez az intézményhez csatolta, és a két tanító {Havas Hajnal és Gruber László) is ehhez a nevelőtestülethez tartozott. Ebben az évben megszűntek a koedukált osztályok. A leányok a Zárdába és a Petőfi utcai iskolába kerültek, a fiók pedig itt maradtak. Ettől kezdve Központi Fiúiskola néven szerepeltek. 1948-ban az I-VHI. osztályban 375 növendék tanult, 3 szaknevelő, 6 tanító és egy igazgató, Kmetykó Pál irányítása mellett, akit 1948 decemberében nyugdíjaztak, helyébe iß. Zoltán Gábor került. 1950 és 1952 között a sok tanuló miatt az I—n. osztály a Márton utcai volt evangélikus iskolában tanult, Ajtay Gyuláné vezetésével. 1953-ban Zoltán Gábor igazgató a Vöröslobogó utcai iskolába került (ma Szent István Általános Iskola), az új igazgató Tóth Sándor lett. Az 1954/55-ös tanévben megszűnt a Ságvári Endre (ma Mária Valéria) utcai Ipari Tanuló Intézet, az egész épületet az általános iskola kapta meg. Itt kapott helyet az 1956-ban megalakult általános iskolák gondnoksága. 1956/57-ben a Megyei Tanács ezt az iskolát jelölte ki a dolgozók esti és levelező tagozatának beindítására. 1957-ben Tóth Sándort Kádár János váltotta az igazgatói székben. 1959-ben a Központi Általános Fiúiskola a Ságvári Endre Általános Iskola nevet vette fel. 1959. december 14-én a Mária Valéria Óvoda helyén, a meglévő iskolaépület szerves folytatásaként kezdték építeni az új 4 tantermes iskolát, amelyet 1960. november 19- én helyeztek üzembe. A második emeleten két korszerű műhelytermet alakítottak ki. Rendelkeztek gyalupaddal, szalagfűrésszel, forrasztóval.22 23 Az 1960/61-es tanévtől a külterületi iskolák körzetesítése miatt a kishomoki és a palái iskola felső tagozatos növendékei is ide jártak. Ekkor az intézmény létszáma már 580 főre emelkedett. 1962-ben megszűnt a fiúiskola, az egyes osztályokat megfelezték és a Petőfi utcai leányiskolába helyezték, onnan pedig a lányok felét irányították ebbe az iskolába. 1964-ben Hódi Istvánt bízták meg az iskola vezetésével. Ebben az évben a művelődési miniszter az 5. osztályban orosz tagozat indítását engedélyezte. 1966-ban felújították az épület homlokzatát. 1969-ben az iskolát 653 tanuló látogatta. Az orosz tagozat mellett matematika tagozatos osztályt is indítottak. Ekkor ide tartozott a Dózsa György, a Virág és a Zrínyi utcai Óvoda, amelyekkel folyamatos pedagógiai kapcsolatban álltak. 1972-ben Bíró József művelődési osztályvezetőt nevezték ki az iskola élére. 1973- ban a 632 növendék 17 tanteremben és 22 tanulócsoportban tanult. A zsúfoltság olyan nagy méreteket öltött, hogy már az I. osztály állandó délelőtti tanítását sem tudták megoldani. A helyzetet nehezítette a szertárhelyiség hiánya is. A bemutató eszközök nagy részét az amúgy is szűk folyosókon, szekrényekben tárolták.2j Társadalmi összefogással sikerült a kis udvaron egy sportpályát és egy lőpályát kialakítani. Az udvar víztelenítését viszont nem tudták társadalmi munkában megoldani. A legkisebb eső is lehetetlenné tette az udvarra való kivonulást.24 1975-ben a Bethlen Gábor Gimnáziummal közösen kísérleti tanításba kezdtek. A két intézmény igazgatója Polinszky Károly oktatási minisztertől kért engedélyt ,.A ter21 Uo. 90/1944. 22 Uo. Műv. Oszt. ir. 18/1961. 23 Uo. 15.633/1973. 24 Uo. 15.035/1974. 299
