A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből
felett. Percek alatt besötétedett az ég, s úgy ömlött a zápor, mintha dézsából öntenék. A vészes foltok gyülekezése hatalmas dörgéssel és villámlással járt. Május 16-án végre elkezdett esni a várva várt májusi eső a gomolygó felhőkből a megrepedezett, kiszáradt városi földekre. Az eső kétségtelenül használt a vetéseknek, azonban sajnos kevés volt. Kopán- cson volt a legtöbb eső, 9,8 mm, a város belterületén 5,6 mm, a Pusztán 5,2 mm eső esett. Ha újabb csapadék nem lesz, fél termésre is alig számíthatunk. Legrosz- szabb a helyzet a tiszai határrészen, Már- télytól Atkáig. Itt többnyire szikes földek vannak, jó részüket a szárazság miatt fel sem tudták szántam. A búzavetések állapota csak ott kielégítő, ahol krumpli után, vagy istállótrágyával jutott a földbe a vetőmag. Kukoricának és egyéb kapásnövényeknek alig fele kelt ki. A répa ki se kelt. Az eső kezdetnek jó, de tízszer ennyi kellene. Augusztus 15-én árnyékban 40 fokot mértek. A növényzet teljesen kiégett, óriási a kár mindenben. Az állatállomány is rendkívül sokat szenved a nagy hőségtől. A hőmérséklet csökkenésére egyelőre semmi kilátás nincs. 1947. január 8-án a város belső részein -20 fok volt, a tanyavilágban -22. Január 10-én enyhült az idő. Január 15-én éjszaka sem ment 0 fok alá a hőmérséklet. Az enyhe idő hatására olvadni kezdett a hótakaró. Igaz, alig észrevehetően, mert a hóréteg elég vastag volt, átlagosan 12 cm. Dél felé kisütött a nap, s enyhe lett az idő. Január 23-án éjszaka -14 fok, a legmelegebb nappali hőmérséklet -2 fok volt. Február 1-jén volt a leghidegebb. Virradóra a városban -24, a tanyai részeken mínusz 26 fok volt. A déli órákban is még farkasordító hideg volt. Március 13-án felhősödés kezdődött, enyhült az idő. Több helyen csapadékos lett az idő, ami a meleg levegő érkezésének a jele. Április. Az ünnepek után megváltozott az időjárás. A meleg napsütést borús, szeles idő váltotta fel. Az éjjeli fagyok nagy károkat okoztak. A hideget különösen az új lucerna, a cukorrépa, a borsó és a kender vetései sínylették meg. Május 13-ig 14 mm volt a lehullott csapadék mennyisége. Szép mindenütt a határ, az előirányzott vetésterületnél nagyobb terület lett bevetve. Minden remény megvan arra, hogy elérjük a 6,5 q-s átlagtermést a tavalyi 5,5 q-val szemben. Május 18-án végre megeredt az eső. Belső-Kutason 15 mm eső volt. Vásárhelykutason egy csepp se, Orosházától a vásárhelyi határig jó eső esett. Az Erzsébeti úton a 8-as km-karóig hullott az áldás, onnan Sámsonig nem volt eső. Kopáncson. Kishomokon kevés eső volt. Június 1. Véget ért a záporesős, zivataros idő, és nagyon meleg lesz. Amennyiben a déli tengerek felől ismét eső jön, a meleg csupán átmeneti lesz. Június 5-én a 30 fokot meghaladja a meleg, éjszaka sem süllyed 20 fok alá. Július 2-án árnyékban 36 fok a meleg. Július 5. Enyhült a kánikula. Tegnap már heves zivatarok, felhőszakadások, esők követték egymást. Július 8-án 35 fokos kánikulai hőség uralkodott. Nem állott be enyhülés. Július 9. A napok óta tartó forróságot valóságos orkán követte. A szinte égetően meleg, 37^40 fokos hőmérsékletet du. 6 tájban cikázó villámlás és távoli mennydörgés „élénkítette”. Szeged és Makó felől sötét, tarjagos, szürke fellegek közeledtek. Cikázó villámlást lehetett látni, és távoli mennydörgést hallani. Fél nyolcra a felhők félkör alakban vették körül a város határát. Nyolc óra felé kitört a vihar oly’ 288
