A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből
Szeptember 1-jén megeredt az eső, s hullott megszakítás nélkül másnap éjszakáig. Aztán elállt és megállt a szél is, mely sok kárt csinált. Pusztaközpontot teljesen elzárta az anyavárostól, a külvilágtól. Az év során Erzsébeten 618 mm csapadék volt. 164 esős, 21 zivataros nap mellett 1 esetben földrengést is észleltek. 30 esetben havazott, 1 esetben szélvihar volt. A leghidegebbet január 10-én mérték: -21 Celsius-fokot. 1942. január 8-ára virradó éjszaka hó alá került az egész vásárhelyi határ. Január 18-án egyméteres hó borított mindent. A tanyaiak szinte sikátorokat vágtak a hóba, úgy közlekedtek. 53 évvel ezelőtt volt a mamái nagyobb hó. Január 22-én hajnalban -26 fok hideg volt. 1940-ben -36 fokot is mértek. 1941- ben a leghidegebb -21 fok volt. Január 23-án -22 Celsius-fokot mértek, másnap mínusz 30-at. Január 25-én reggel már „csak” -8,9 Celsius-fok volt. Február 17-én ismét óriási hótömeg hullott a vásárhelyi határra, s újabb 25 ernes réteggel növelte az eddigi hótakarót, amely 55 cm volt. Február 24-én jól bevált az idén Mátyás napja. Megkezdődött az olvadás. Március 1-jén a Tisza Porgánynál 394 cm volt, másnap 469 cm. Március 3-án elérte a Tisza áradása a 2 métert. Május 22-én alkonyattájt jó eső pásztázta végig a határt, megáztatva a kicsere- pesedett földet. Erzsébeten éjfél felé nagy eső volt. Június 11-én este többfelé volt a határban jégeső, mely tartott 12-én reggel is. Legtöbb eső Répásháton esett, tyúktojás nagyságú jég pedig Kopáncson. Június 12-én félelmetes vihar vonult végig a vásárhelyi határon. Éjfélkor még csak annyi látszott, hogy ÉNY felől néhány fekete felleg kapaszkodik felfelé az égbolton. Aztán egymást érték a villámok. 9 óra felé a távoli morgás mind közelebb hallatszott. A vihar Mártélyfeketehalmon, onnan a mindszenti határrészig, Tégláson, Rárós egy részén, és Kutason vonult keresztül. A legnagyobb károkat Mártélyfeketehalmon, Tegehalmon okozta, de jelentős kárt okozott Szőrháton és a bővehalmi dűlőben is. Volt olyan rész, például a rárósi kovácsműhelyen kívül, ahol csupán pár csepp esett. Június 14-ére szépen beborult a vásárhelyi határ felett, de a városban csak egy kis permeteg volt. A határ egy része azonban szépen megázott. Külsőerzsébeten du. 4 órakor szép csendes eső eredt meg, és esett fél napig. Augusztus 6-án alkonyatkor borulni kezdett. Fél 11 felé megzendült az ég, s megeredt az eső. Reggelig esett kis szünetekkel, s reggel újrakezdte. Mindenfajta kukoricának kedvezett, de főként a késői vetéseknek, mert ott, ha mást nem, takarmányozásra alkalmas kései kukoricát fog eredményezni. A jó földeken, a Pusztán, Kútvölgyön, Szőrháton is megjavultak a terméskilátások. Október 15-ére virradóra nagy eső volt a csicsatéri és kutasi határ környékén. Este 10 órakor eredt meg az eső, és hullott záporszerűen órákon át. November. Elmondhatjuk, annak ellenére, hogy tegnap már hűvös eső hullott a földekre, és megsűrűsödtek a fellegek, áldott jó idő van. Búzánk nagyon szépen kel a határban. December 21-én állt el az egy napja szakadó eső. Megteltek az árkok. Rájött a fagy. Ajég tetejére kezdett esni a hó. 1943. január 11-én reggel -16 fok volt, másnap hajnalban szintén, miközben a kutasi határban mínusz 20 fokot mértek. 285
