A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből

felborított. Legnagyobb károkat a kukoricásokban tette.

Október 15-én hirtelen téliesre fordult az idő. Bár nappal még enyhe a levegő, éjszaka azonban hűvösek vannak. Ez a hűvösség fagypont alá szállott le az éjszaka. Mikor aztán kisütött a Nap, meglátszott az egész határban, hogy milyen kárt tett az egész határban a bekövetkezett hűvös idő. Ami késői vetemény csak volt, gyümölcs, bab, különösen az utóbbiakban tett sok kárt. Minden elfagyott. Sőt a száron lévő töktermés is súlyos károkat szenvedett. A szokatlan időjárás miatt a vetések elmaradtak. Először szántani nem lehetett, a vízbe nem lehetett elhinteni a magot.

1937. január 26-án a tizenkettedik órában megjött a hó. Most már bízhatunk az új esztendőhöz. Azok a búzatáblák, amelyek eddig is zöldelltek, most a hótakaró alatt szépen fognak fejlődni, és kiheverik az eddigi fagyos idő viszontagságait. Viszont a búzaszemek, melyek eddig nem tudtak kikelni, most a meleg hótakaró alatt kicsíráznak, és búzaszálat hajtanak.

Március 23-án Vásárhely alatt pénteken 632, szombaton 641, vasárnap 653, hétfőn 666 cm volt a vízár. A víz elárasztotta az egész hullámteret, és mindenütt a két part között a töltések tövében víz mozgott. Mártély alatt már az egyik vendéglő emeletéhez közeledik az áradat. Mindenütt csónakon közlekednek a csőszök és a tanyák lakói. Barciréten az egész új telep víz alatt áll.

Április 1. A többnapos esőzés végzetesen elrontotta a mezőgazdák reményét az idei termésre vonatkozólag. Gazdáink hozzá sem nyúlhattak földjeikhez. Sem szántani, sem vetni nem lehetett, a földeket meg se tudták közelíteni.

Május 22-én É-i irányból fekete fellegek sűrűsödtek. Néhány perc múlva megérkezett a szél. mely kavarta, söpörte az utcákat. Fél kilenckor lehullott az első csepp eső. Aztán megeredt a zápor, s miután a villámok elültek, megszűnt a mennydörgés, s mikor kidühöngte magát a vihar, csaknem egész éjszaka áldó, csendes eső verte a határt.

Június 20-án délig szép idő volt. de aztán jött a forróság. Tornyos fellegek gyülekeztek Hatrongyos, Mártély, majd a Sziget felett. Hat órakor megkezdődött a permeteg a város felett. Fél nyolckor záporszerű eső hullott. Villámlott és dörgött az ég. Szikáncson, Hatrongyoson, Kútvöl- gyön érett meggy nagyságú jegek estek sűrűn. Szikáncson galambtojás nagyságú szegletes jég esett, melynek éle van.

Péter-Pál napján ítéletidő vonult végig a határban.

Augusztus 1-jén a határ minden része megázott. Nagyon szépen fejlődik a tengeri szeme mindenfelé, és a táblák még zöldek. A határban nyílik a tarlóvirág, a méhesek szinte roskadoznak a méz terhe alatt. Egy darabig minden felleg kettévált a pusztán, utóbb azonban a Fehér-tó környéke is megázott, sőt kapott esőt Mártély is. Csak Kishomok és Kopáncs maradt szárazon.

Augusztus 15-én oly’ rekkenő hőség uralkodott a városban, amilyenre évek óta nem volt példa. Du. 2 óra tájban gyülekezni kezdtek a felhők, majd dörgött, villámlott és esni kezdett. Három óra felé rettenetes erővel tört ki a zivatar, jég is esett, és öt órán át hol lecsendesedve, hol új erőre kapva tombolt az ítéletidő. Fél hat táján megállt az eső, s a kibírhatatlan hőséget hűvös légáramlás váltotta fel.

Augusztus 31-én a zivatarok nagy károkat okoztak a kapásokban.

Szeptember 1-jén du. 3 órakor megeredt az eső a Pusztán, és esett egészen este 9-ig. A kispusztai őrháztól kezdve kifelé állt a víz még egy nap múlva is.

280