A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből
csak szedelőzködtek más években az aratók. Az idén már nagy része keresztbe van rakva a búzának. Minden előre van a korai tavasz és a nagy meleg miatt. Sőt, amire kevés példa lehetett, érett szőlőfiirtöket is talált Péter-Pál napja. Széli Bálint szőlőjét sokan vásárolják Plavetz Jenő üzletében. Júniusban Hódmezővásárhely határában 98 mm csapadékot mértek. 30 mm-rel többet, mint az elmúlt év átlaga. Július 12. „Tíz kiló aszálykár, de még ennél is több a gazdák gondja, mely aszály miatt nyomja a vállukat.” Július 19. Hosszú heteken át tartó nagy szárazság után - a búza keresztekbe volt már rakva - nagy károkat okozott az eső. A földre fektetett keresztek alján lévő kalászok legyökereztek úgy, hogy számos helyen alig lehetett felszakítani. Megjárták azok is, akik a vontatókba összerakott búzaszálakat szétteregették száradni, mert újabb eső jött, s hamarosan kicsiráztak a szemek. Július 22-én délben 34 Celsius-fok, 23- án 36 fok volt. Du. 3 óra tájban kezdett beborulni. Sötét fellegek hömpölyögtek az égen. Pár csepp eső is hullott, később heves szélvihar kerekedett. Szeptember hó elején hirtelen ősziesre fordult az időjárás. Mintha augusztus végével vége lenne a nyárnak. Öt napon át mindennap bőséges eső volt. Október. Az időjárás fordulópontjához érkezett. Gyengül a napi felmelegedés, s ezzel egyidejűleg mérséklődik az éjszakai lehűlés. Októberhez képest az éjszakai hőmérséklet nagyon enyhe lesz. 1935. január 13-án a nagy hófúvás miatt gyenge forgalmú volt a vásár. Január 15-én hat óra után újra kezdődött a hófúvás, mely gyorsan erősödött. Február 8-án az erősödő hóvihar méteres hótorlaszokat képezett, a forgalmat csak nagy nehézséggel lehetett lebonyolítani. Február 11-én este 8 órakor -14, este 10 órakor -17, éjfélkor -19 fokot mértek. Február 12-ére virradó reggel 3 órakor -23, 7 órakor -26 fokot mértek. Egy 8 éves kopáncsi kisfiúnak. Hajnal Sándornak iskolába menet megfagyott az egyik füle. A kórházban részesítették orvosi segélyben. A városban egy helyen este 7 órakor -13, 8 órakor -14, 10 órakor -18, éjfélkor -19, éjjel 2 órakor -18 Celsius- fokot mértek. Február 14. Az abnormális zord időjárás pár napra a könyvtár működését is leállította. Márciusban visszaérkezett a tél, lett olyan goromba idő, amilyen csak február elején szokott lenni. 29-én este fél 10-kor nagy havazás lett. Hajnalban újra rákezd- te, fehérré vált az egész határ, mely már tavaszi zöldbe kezdett öltözködni. (1879- ben március 24-én és 30-án havazott. 1879-ben húsvétkor karácsonyi hangulat volt a városban. 1913-ban április 13-án, cseresznyevirágzás idején jött a hóförgeteg.) Május 2-ára virradó éjszaka fagypont alá süllyedt a hőmérséklet Május 12-én Mindszent felől jövő sötét fellegek háromnegyed kettőkor értek Vásárhely határába. Fél órán át heves esővel vegyesen hullott Mártélyon előbb meggymag, majd galambtojás nagyságú jég. 3 óra 25 perckor hagyta abba. Tenyérnyi, helyenként 20 cm vastagságú jégréteg borította a földeket. Május 28-án öt óra tájban heves szélvihar kavarta fel az út porát. Hat óra felé Kutason apró szemű jég hullott, de kárt nem okozott. 1936. január 24. A szokatlanul gyenge időjárás nem akar megváltozni. Január 29. A tavaszias időjárás miatt egymás után virágzanak azok a virágok, melyek a kora tavasz első hirdetői szoktak 277
