A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből

ben elpusztított mindent. A szőlőfürtök és a dinnye sem maradt épen.

Szeptember 17-én már látszik, hogy az idei szüret megkezdése késést szenved, aminek mondhatni egyetlen oka a néhány hete tartó hűvös idő, mely különösen a kadarkában, borszőlőben okozott károkat.

1932. január legelején uralkodó időhöz foghatóra csak a legöregebbek emlékeznek. Legfeljebb a 10 évvel ezelőtt, 1922 februárjában pár napig dühöngő vihar fogható hozzá. Ekkor volt olyan idő, hogy mindent betemetett a hó. A mezőkön a nyulak éhen fordultak fel az éhségtől. A vonatok közlekedése is megállt. Ez történt meg most is. Az újév hajnalán teljes erővel dühöngő szélvihar ugyanis a sűrű pelyhekben eső havat ide-oda vitte, s a vaspályákat teljesen betemette. Hóekéket küldtek ki a pálya megtisztítására, de a fáradozás teljesen hiábavaló volt, mert az állandó hófúvás újra és újra betemette.

Február 13. A napok óta tartó szibériai időjárás olyan hideget produkált, hogy még a legedzettebbeket is megdermesztet- te. A tegnapi viharos hóesés, mely egész délelőtt tartott, zavarokat idézett elő a vasúti közlekedésben. A hó néhol 25-30 cm vastagságban lepte el a síneket.

Április 2-án az előző napi csendes eső „irama” megkétszereződött. Dél felé valóságos őszi hangulat telepedett a városra. Fél 2-kor hirtelen a feketén hömpölygő fellegekből villámlás, dörgés közepette hatahnas zápor zúdult alá. Valóságos tavaszi vihar volt.

Május 23-án 33 fokos nyomasztó meleg telepedett a városra. Öt óra után olyan vihar kerekedett, mely méltó párja volt az április 2-i jeges földindulásnak. Hatalmas jégeső pusztított az orosházi határtól egészen Kutas aljáig. Megrongálta Kútvöl- gyön az épületeket és a park fáit.

Május 29-én ért Vásárhelyre a vasárnapi országos vihar fáradt dühöngése. Reggel 8 óra felé Mártély felé fordult, és ott nagy dörgéssel és villámlással valóságos égiháború volt.

Június 24. A napokon át tartó tikkasztó meleg miatt már attól lehetett tartani, hogy a szépen növekvő és érlelődő gabona megáll a fejlődésében. Reggel megnyíltak az ég csatornái, és bőven hullott az eső.

Július 8-án délben 34 Celsius-fok volt árnyékban.

Augusztus 11-én a délutáni eső rövid idő alatt átvonult a városon, vihar formájában jelentkezett Gorzsán és Kopáncson.

Augusztus 17-én a reggeli zápor utáni fullasztó délelőtti meleget du. 2 óra felé ismét borús idő váltotta fel. Fél három felé nagy cseppekben esni kezdett az eső, és egy órahosszán át szakadatlan zuhogott.

1933. január 5. Ma három hete, hogy Vásárhely fölött eltűnt a nap. Egyforma szürke ködfelhők borították be a várost. A ködsűrűség este kulminált. Úgyszólván az orrunk hegyéig sem láttunk. Éjfél után kezdett cseperegni a köd, és tisztult a határ. Harminc éve, 1902 óta nem volt arra példa, hogy ne lehessen látni a Napot.

Március 22-én egész délelőtt esett az eső, délben valóságos viharba fordult. Az esőcseppek közé hatalmas hópelyhek vegyültek. A délvidéken egy dühöngő viharzóna középpontjába került Vásárhely.

Március 23-ára virradó éjjel a külterületen, különösen a pusztai részen hatalmas szél és hóvihar tombolt.

Április 19-én fél hat tájon esővel vegyesen megjött a hó. A húsvéthétfői fagy nagy károkat csinált, melyet a tegnapi ólmos eső csak tetézett.

Májusban a sok eső nagy veszedelmeket hozott: elsárgult a kalászosok töve, nem lehetett megkapálni a kalászosokat.

275