A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből
FÖLDVÁRI LÁSZLÓ HÓDMEZŐVÁSÁRHELY IDŐJÁRÁSA 1921 ÉS 1948 KÖZÖTT Szemelvények a helyi sajtó híreiből 1921. január 9. A hőmérséklet napok óta -10 fok. A csapadék kevés, hó nincs a földeken, az idő ködös, borult. Július 28. Pokoü meleg van egy hete. Arra, hogy mérséklődjön, még kilátás sincs. A nagy meleg a hüvelyeseket és a kukoricát tönkretette. A dinnye jóformán ki se kelt, csak tengődik. Az indákon ökölnyi dinnyécskék vannak. 1922. januárban a rendkívüli időjárás, a hideg és a locs-pocs váltakozása egész erejével rázúdította a városunkra a spanyolnáthát. Legalább ötezer ember lett beteg a lehűlés miatt. Minden harmadiknegyedik köhög, főfájós influenzás és erős lázban fekszik. Február 2-9. 1892-ben volt ilyen nagy hó és hideg. A szokatlanul nagy hóesés miatt a hó fél méter körüli volt. Mártély felé egy hómező volt minden. A hómezőnek nekivágó első kocsi el is tévedt. A tanyaiak sem vágtak neki. Nem mentek a piacra. A hó megállás nélkül esett. Szegedről a vonat 7 óra helyett délben érkezett Hódmezővásárhelyre. Június 23-án az országos esőzés elállóit. Egyes helyeken 11 cm magas esővízréteg áztatta a földeket. A búza, árpavetések az egész határban ledőltek, mintha az egész határt lehengerelték volna. Július 8-15. A 13-án, csütörtökön délben keletkezett vihar egyes helyeken óriási károkat okozott. A vihar magva E-i irányban száguldott végig Vásárhely határán. Földeákon és Leién orkánszerű szél dühöngött. A nagy esővel együtt járó jég kicsépelte a lábon álló gabonát, ledöntötte a kukoricát. Szikáncson kiadós eső volt. Augusztus 6-án jelentette Gaál Dávid városi kamarás a tanácsnak, hogy a nagy szárazság miatt a rárósi legelőn elapadt a nagy kút vize. A vízhiány már veszélyessé vált, minek folytán a gazdák jószágaikat elhajtották a legelőről. Szeptember 4-én Bővehalmon a jég elverte a tennést. Szeptember 15-én du. 2 órakor 15 percig tartó viharos felhőszakadás volt. A szél, mint a pelyvát szórta szét a házak cserepeit, s sodorta el a piactéren hagyott néhány sátort. A Konstantin Áruház egyik díszét, mint a semmit szakította le, s törte pozdorjává. Utána szépen kiderült. 1923. január 25-én a hófúvás valóságos hóhegyeket csinált a határban. A földekről elhordta a szél a havat, s a tanyaépületek közé rakta le. A temetők torkolatát elzárta úgy, hogy a temetéseket is alig lehetett elvégezni. A Dillinkánál meg kellett állni a tanya előtt, s az emberek vállukon vitték a koporsót. A Kincsesbe sem lehetett bemenni, a Steiner-gyámál meg kellett állni. Áprilisban nagy károkat okozott a fagy, melynek következtében a szőlőkben fél termést lehetett várni, gyümölcsösökben pedig semmit. Alma, körte, cseresznye alig, legfeljebb kevés birs és szilva lesz. Május 26-án jégverés vomdt a határszélen Szegvár felé. Mihály Sándor vetését tövig elverte. A vetés csonka maradványát is le kellett kaszálni. Június 17-én éjjel 11 és 2 óra között, rácáfolva arra, hogy a jég csak nappal képződik a felhőkben, volt jég. Június 18-án 47 fokos meleg volt. 269
