A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

KITEKINTŐ - SZIGETI JANOS: Egy szegmentum Trieszt múltjából - A kezdetektől a 19. századig 217

sa és Charlotte otthona 1860 karácsonyára készült el. Elnevezése az építtető Miksa főhercegtől származik, aki így kiáltott fel: Si mira il maré (látni a tengert). A Miramare kastély könyvtártermében Ferenc József és Erzsébet királyné ábrázolása mellett több magyar város címere is látható. A San Justus katedrálisban fellelhetők Brestyánszky Béla (1832-1895) márvány szobrai és domborművei.

Trieszt felvilágosult szellemének köszönhetően oltalmat nyújtott száműzöt- teknek, kitaszítottaknak, menekülőknek. így telepedhetett le Joseph Fouché (1759-1820) a híres-hírhedt francia rendőrminiszter, akit hazájából száműztek. Itt talált menedéket a spanyol Bourbon-ág salja, Don Carlos. Bonaparte Napóleon bukása után a család néhány tagját is befogadta Trieszt. A Grand Duchi d’Agosta hotelben gyilkolták meg Johann Joachim Winchelmann (1717-1768) híres német régészt, akinek itteni sírja valóságos zarándokhely. Se szeri, se száma a hírességeknek, akik rövidebb-hosszabb időt töltöttek a város falai között. Stendhall (1783-1842) 1830-ban konzulnak nevezték ki Triesztbe, bár ő a hideg szelek miatt később Velencébe költözött. James Joyce (1882-1942) ír író angol nyelv tanításából élt Triesztben, talán Horthy Miklós is tanítványa volt. A Miramare kastélyban a Habsburg-család sok tagja vendégeskedett. A Vészkorszak idején a Rijekából menekülő néhány zsidó családnak itt sikerült elrejtőznie, bújtatták őket. A magyar történelem és művelődéstörténet sok nagy alakja látogatást tett az adriai kikötővárosban, Széchenyi Istvántól napjainkig sorolhatnánk.

Jules Verne (1828-1905) Sándor Mátyás című regényének egyik színhelye az 1860-as évek Triesztje. Több forrásból is ismerte a várost: híres útleírásokból, itáliai utazásából. Hősei megfordulnak a Corsón, a Piazza Grande-n, VI. Károly szobra körül, áthaladnak az Arco di Riccardo-n, eljutnak a San Giusto- székesegyházhoz stb.

Felhasznált irodalom

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia. Budapest, 1892.

PIOVENE, Guido: Utazás Itáliában. Budapest, 1971.

GONDA Imre - NIEDERHAUSER Emil: A Habsburgok. Budapest, 1977.

PILASTTRO, Giorgio - ISONI, Gavino: Miramare. La Chateau de Maximilien et Charlotte. Trieste, 1985.

REDEN, Alexander Sixtus von: Az Osztrák-Magyar Monarchia. Történelmi dokumentumok a századfordulótól 1914-ig. Budapest-Salzburg, 1989.

CORNELL, T. - MATTHEWS, J.: A római világ atlasza. Budapest, 1991.

McCAGG, William O.: Zsidóság a Habsburg Birodalomban, 1670-1918. Budapest, 1992.

VECCHI, Fiorenza de - RESCINITI, Lorenza - TORLO, Marzia Vidulli: Trieste. Trieste, 1996.

FABIANI, Rosella: Miramare. Castle the Historic Museum. Electa. 2001.

222