A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

KITEKINTŐ - SZIGETI JANOS: Egy szegmentum Trieszt múltjából - A kezdetektől a 19. századig 217

SZIGETI JÁNOS

EGY SZEGMENTUM TRIESZT MÚLTJÁBÓL

A kezdetektől a 19. századig

Trieszt kedvező geológiai adottságai folytán az ősidőktől fogva lakott hely volt. A mészkő és a dolomit szinte „kitermelte” a barlangokat, ahol az ősi vadászok menedéket leltek. A Mediterráneum és a Karsztvidék egyaránt biztosította a kellemes életfeltételeket, biztonságot jelentett később is a letelepedőknek.

Minden történelmi érából maradt tárgyi emlék. A teljesség igénye nélkül: a római korból a bazilika kövei, oszlopai, az antik teátrum, szarkofágok, domborművek, síremlékek, szobrok, diadalív; a középkorból templomok, festmények, a kikötő mólói; a közel hat évszázados Habsburg-uralomból paloták, kastély, kikötő és még hosszan sorolhatnánk. így aztán érthető, hogy miért hangzik el oly gyakran ez a mondat több változatban is: Autobus inpartenzeper Trieste.

A Kr. e. II. században került római uralom alá a vidék, így Tergeste (Trieste) is. A római civilizáció hamar meghonosodott a coloniában, s ahogy a limes kitolódott, ellatinosodott a település. A szomszédos metropoliszt, Aquileiát Bononiával (Bologna) út kötötte össze, ezen, valamint Isztria felé is megindulhattak a kereskedők. A tengeri áruszállítás zömében az Adriai-tengeren bonyolódott le. A mólók elnevezése egyrészt utal a velencei évszázadokra is: Molo Venezia, Bacino S. Marco.

Julius Caesar consullá választása időszakában, Kr. e. 59-ben Tergeste még nem túl jelentős telepeshely, gyarmatváros a Gallia Cisalpina régióban, közel a Kr. e. 181-ben létrejött Aquileiához mérhetően. Utóbbi latin jogú városba több ezer kiszolgált katonát telepítettek, s már Kr. e. 90-ben municipium rangot kapott. Egyébként Aquileiá pusztulását a 7-8. században több tényező közül elsősorban a tenger visszahúzódása és az elmocsarasodás okozta.

Tergestét a barbár japydok (Iapodok) feldúlták, rablótámadások érték Augustus Octavianus (Kr. e. 30-14) császár uralkodása alatt, majd ismételten a rómaiak kezére került. Amikor a Római Birodalom határát a Dunáig kitelj esztették, s a japydok is behódoltak, Venetia-Histerek tartomány része lett, fejlődésnek indult. Helyőrséggel, bástyákkal, erődökkel garantálták biztonságát. Kikötők, mólók létesültek, színház, templom épült. 17 km-es vízvezetékrendszerrel gazdagodott a település, amely a Rosanda völgyéből juttatta el a vizet Tergestébe.

217