A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: A városrész, ahol éltem... Susán - Lóger - Lakhat

Majd a tizedeket is felváltotta a római számmal jelzett kerület (1890). Ettől fogva Lakhat az V. kerületbe tartozott. Napjainkban Csúcs városrésznek nevezzük.

Úgy tűnik, hogy fél emberöltőnyi idő kell ahhoz, hogy teljesen befogadja lakosság az új elnevezést. Rossier Antal svájci származású kereskedő benősült a lógeri Patócs családba. 1904-ben még úgy reklámozta üzletét, hogy az „a Lógeri Nagy utcán (Dáni utca) 34. sz. alatt található”.29

Bodnár Béla az 1920-as évek végén írott könyvében említi, hogy az 1770- es években kezdte telepíteni az uradalom - főleg idegenből származó jobbágyokkal - a mai napig is Lógemek nevezett városrészt a Kutasi út és a Kistó-ér között levő akkor még üres területet. Ennek a mai Garay utca környéki részét nevezték annak idején Kis Lógemek, mely aztán rövidesen összeépült a mai Dáni utca környékén települt Nagy Lógerrel, s ezután már csak Lógemek hívták. .Ezt az elnevezést még ma is használják!”30

1928-ban egy újságcikk azon rágódik: hol legyen a lógeri patika? 1929-ben írta Fejérváry József, hogy Bükkösi Albert fia a lógeri iskola 2. osztályába jár. Honig László tanítót az egyház bizalma meghívta a lógeri iskolába. Kovács József téglagyárosról úja Fejérváry, hogy a lógeri iskolába járt.31 1931-ben nagy ünnepséget rendeztek a lógeri iskola fennállásának 130. évfordulója alkalmából. Az ünnepségről tudósító hat újságcikk közül a legutolsó címe: A Dáni-lógeri római katolikus iskola 130 éves.

Amikor a városi tanács 1950-ben a Dáni utca nevét Tolbuchinra változtatta, a lakosság továbbra is Dáni utcának hívta. 1990-ben a rendszerváltás során a közgyűlés visszafordította az utca nevét Dánira, akkor pedig a lakosság még jó ideig továbbra is Tolbuchin utcát emlegetett. A jelenség mögött részben konzervativizmust kell látnunk, részben pedig az őslakosság szülte teljes kicserélődését. 1947-ben pl. a Dáni utcaiak 60%-a nem szavazhatott, majd az 1950-es években a házak jó részét államosították. A Dáni utca 106 házából csak 12-ben lakik olyan család, amelyik 1944 előtt is ott lakott. 94 házban máshonnan odaköltözöt- tek laknak. A más házánál lakó zsellérek jórészt panellakásokban nyertek elhelyezést. Az újságíró 2003-ban hiába kereste Lóger emlékét. A mai emberek előtt ismeretlen ez a szó. Ugyanígy jártam az 1970-es években: a Rákóczi utcai pártházban megemlékeztem a 200 éves Lakhatról. Az emberek értetlenül néztek rám, nem ismerték ezt a szót.32

Lóger és Lakhat egészen az 1950-es évekig megőrizte többségében katolikus jellegét. Ebben bizonyosan szerepet játszottak az endogám törekvések is. A katolikus parasztcsaládok hasonlókkal házasodtak, az iparosok szintén. A 18.

29 CSML HL Plakátgyüjtemény.

30 BODNÁR Béla i. m.

31 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929.

32 Csongrád Megyei Hírlap, 1976. nov.

20