A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - TALMACSI GYÖRGY: Vásárhely jeles sportolói - II. rész

nyűgöző. 1955-ben válogatott kerettag lett, de a budapesti EB-t tanulmányi elfoglaltsága miatt ki kellett hagynia. Legemlékezetesebb meccsét 1970 januárjában játszotta, amikor KEK-mérkőzésen 44 pontot dobott az AEK Athénnek. 1956 és 1970 között 229-szer szerepelt a válogatottban. Hat Európa-bajnokságon (Szófia, Isztambul, Belgrád, Wroclaw, Nápoly, Helsinki), három főiskolai Universiádén (Párizs, Szófia, Torino) képviselte hazánkat, 1957-ben ezüstérmes, 1959-ben és 1961-ben negyedik helyezett lett. 1960-ban Rómában (9. hely) és

1964- ben Tokióban (13. hely) olimpiai résztvevő. 1970-ben magyar bajnok,

1965- ben és 1970-ben MNK-győztes az egyetemi gárdával, ahol 1978-ban a MAFC aranygyűrűjével ismerték el sporttevékenységét. 1967-ben az év kosárlabdázójának választották meg. Évekig tagja volt az MKSZ elnökségének. 1972- ben a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany fokozatával tüntették ki.

Hat évig dolgozott tervezőként a Népstadion és Intézményeinél, majd a Malév munkatársa lett. A repülőtér lüktető színes világa, a nagyszerű tervezői feladatok a sporttól távol is elégedetté tettek. De aztán jött a nagy lehetőség, hogy közelebb kerülhetek a múltamhoz, s így gondolkodás nélkül csomagoltam.9

1981-ben az épülő Budapest Sportcsarnok főmérnökévé nevezték ki, átadását már nem érhette meg, mert 1981. június 1-jén elhunyt. Sportolói és emberi nagyságát, egyesülete iránti hűségét ismerte el a MAFC azzal, hogy sportcsarnokát róla nevezte el.

Amikor gyűjtöttem az anyagot, egy elsárgult és gyűrött újságrészletet találtam, amin sem dátum, sem az újság neve nem szerepelt, mégis úgy gondoltam, ennél hitelesebben nem mutathatom be őt. Ha rajta múlik úszó vagy vízilabdázó lesz. Balogh Imsinek azonban kosárlabdacsapatában középjátékosra volt szüksége. Az ő szelíd, de félreérthetetlen makacsságával közölte tanulójával a döntést, ami mindkettőjük életére döntő hatással bírt [...] A tehetség csak a fanatizmushoz közelálló akaraterővel juthat a felszínre, ő ezt tudta és e szerint rendezte be életét. Amikor befejezte a gimnáziumot már felfigyeltek nem hétköznapi képességeire. Döntenie kellett: melyik egyesület pénzes állását fogadja el, vagy a nélkülözésekkel teli egyetemi éveket választja. Talán ekkor volt legnehezebb ellenállnia a csábításnak, de ő a Műszaki Egyetemet és a MAFC-ot választotta.

Mai szemmel szinte felfoghatatlan, de vidékiként, elismert tehetségként még kollégiumi férőhelyet sem kapott. A Somló utcában bérelt egy fűtetlen albérleti szobát, ahol téli reggeleken befagyva találta poharában a vizet. Könyvei nem lévén könyvtárakba járt tanulni, mert ott meleg is volt. A játékban is kitartó volt, szerencsére az egyetemi klubnál senki sem az anyagi haszonszerzés miatt sportolt. Egyszerűen jobbak akartak lenni tegnapi önmaguknál, hajtotta őket a vágy, hogy egyszer legyőzzék az örök elsőt, a sztárolt Bp. Honvédőt. A mai napig nem felejthetők a sportágban az akkori Honvéd-MAFC örökrangadók hangulata.

9 Gabányi László nyilatkozata Marschall Istvánnak, a Népsport munkatársának. 190