A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: Vásárhelyi katonák a második világháborúban és a város embervesztesége

összveszteség 446 fő (ebből 30 személy vásárhelyi illetősége csupán feltételezhető volt), tehát Vásárhelyről minden 3-4. zsidó polgár nem élte túl a vészkorszakot.

A deportáltak többsége Auschwitzban pusztult el, megérkezésük első napjaiban, heteiben. Ezt követően a legtöbben 1945 áprilisában vesztették életüket, a háború végén még életben talált zsidók likvidálásakor. A mintegy 100 munkaszolgálatos áldozat fele részben a Don-kanyarban halt meg, tűnt el, sokan pedig a háború utolsó hónapjaiban végrehajtott deportálásuk idején. A zsidóság összveszteségéből fennmaradó részt a német megszállást követően, de még a deportálást megelőzően rendőrhatóságilag internáltak (10 fő) és az öngyilkosságba menekülők (5 fő) teszik ki. A külhonosnak tekintett Grób Júda Jenő kereskedőt feleségével és három kiskorú gyermekükkel még 1941-ben kitoloncolták Galíciába, ahol rövidesen áldozatul estek a németek Kamenyec-Podolszk melletti vérfürdőjének.

A front átvonulása, a harci cselekmények és az orosz katonaság kilengései következtében 28 polgári lakos vesztette életét, férfiak és nők vegyesen. Ismereteink szerint a civil veszteség a vidéken elhalt menekültekkel és a megszálló katonai hatóságok által elhurcoltakkal együtt sem érte el az 50 főt. A német származása miatt 1945 januárjában a Szovjetunióba internált Újvári (Untereiner) fivérek, Sándor és Nándor egy hét eltéréssel már májusban meghaltak a donyeci szénmedence egyik bányájában. A szovjet nyilvántartásban 4 további férfi található, akik az 1944. október 8-án elfoglalt Vásárhelyen későbbi időpontban estek fogságba.

Az 1941. évi népszámlálás szerint 61 776 lelket számláló Hódmezővásárhely 2000 fős összveszteséggel számolva lakosságának 3,25%-át veszítette el, másként kifejezve minden 30-31. lakosát. Ezzel szemben az országosan kimutatott veszteség 5,5-6,5%-os veszteséghányadnak felel meg. A nagyobb eltérés Vásárhely polgári lakosságának kisebb mérvű veszélyeztetettségéből ered. A hátországot ért szövetséges légitámadások elkerülték a várost, majd a front is hevesebb harcok nélkül vonult át rajta. A kedvezőbb arány mindenek előtt a nácizmus elsőszámú áldozatának, a zsidó népességnek viszonylag alacsony helyi részarányából következett, továbbá abból, hogy az innen deportáltak nagyobb részt elkerülték az auschwitzi megsemmisítő lágert. A város katonai veszteséghányada ugyanakkor eléri az országosan kimutatható szintek felső határát, a hadifogságban odamaradtak terén pedig másfél-kétszeresen meghaladja azt.

helyi zsidó polgárt hurcoltak el, közülük csak 217 élte túl a vészkorszakot”. Szuperpress, 2007. ápr. 27.

144