A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - LANG ISTVÁN: A Szappanosvíz című költemény József Attila életművében - Verselemzés
...a csillagok, a Göncölök úgy fénylenek fönt, mint a rácsok a hallgatag cella fölött. Hozzátehetjük még, hogy az Eszméletnek is alapmotívuma egy olyan életérzés, melynek lényege a tárgyak, dolgok emberarcúsága, belőlük az emberérzések, embersorsok tükröződnek, maga a költő pedig az egész emberiséggel, az egész élettel azonosul. Az „örök éjben / kivilágított nappalok”, mintegy a létezés elírandó fényességét jelölve a nagy semmiségben. Az elmúlás, a megsemmisülés gondolatával játszik a Reménytelenül c. vers, a legelső e két év terméséből, amit a költő kötetébe vett: A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok. A szorongás, az egyedüliség, a kiszolgáltatottság félelmetes érzését a jelzők (,jötét”, .Jcomor'j is hangsúlyozzák: Ezért ülnek oly sötét dolgok, oly hatalmak a szívemen, hogy szorong lágy arcú kedvesem, ha ránézek; pedig mosolygok. Komor ég alatt üldögélek, mint hajléktalan a híd alatt. Meghatározottság, „determináltság”, és menekülési vágy, törekvés a szabadságra, s a hasztalan tett erőfeszítés, a semmi szorongató félelme, egyedül a valóság - és mégis az egyedülvalóság sorsérzésének közösségében társakra találás. Társakra: emberekre és dolgokra. Olyan dolgokra, tárgyakra, amelyek osztoznak az embersorsban, amelyek részvéttel állnak az ember mellé (Anya). A gyermekkor élményei jutnak mindig erősebb szerephez: de kétféle rendeltetéssel. Hol egybemosódik a gyermeki szorongás a felnőtt ember hasonló érzéseivel, hol a gyermekkor mesevilága kél életre, s ragyogtatja át a valóság világának szürkeségét, darabosságát, nyerseségét vagy éppen törtségét, csorbaságát (Falu). Érdemes még felidézni azokat a verseket is, amelyek témájukban, szerkezeti megoldásukban leginkább rokoníthatók elemzett versünkhöz. A verssel nagyjából egyidős A fán a levelekhez az előző évek verseiből vette át a kötetbe József Attila a Füst, Fák címüeket. Közülük legkonkrétabb a Fák és a leginkább elvont A fán a levelek. A Fák pontos, valóságos, konkrétságában szinte érzékelhető 108
