A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Olaj- és földgázkutatások Hódmezővásárhely határában

1922-ben terjedt el a hír, hogy a tatársánci6 iskola kútjának fúrásánál a vízzel előtörő földgáz szabályosan égett. Rántottát sütöttek rajta. Ugyancsak meg lehetett gyújtani a Tar Pál, Czakó Ignác, Bánki Horváth Mihályné tanyáján fúrt kutak vizét is.7

A helyi újság 1925-ben foglalkozott Beretzk Pál tanácsos másfél évvel korábbi indítványával, amely a városi fürdő modernizálását szorgalmazta, ennek kapcsán a fürdő mellett egy mélykút megfúrását, amely által hévíz jönne a felszínre. A városi tanács a javaslat hatására elrendelte a mérnöki hivatalnak „az árlejtésnek a megtartását és a kútfúrás munkálataira a hirdetés feladását”.8 A hír hallatára az Országos Testnevelési Tanács közölte, hogy egy uszoda építéséhez hajlandó kamatmentes hitelt biztosítani.

„Szomorú tény - írta az újság -, hogy a pénztelenség miatt a városi fürdő bővítése, a strandfürdő építése a melegvizű kút fúrásának elmaradása miatt bizonytalan, pedig 800 méter mélységben már forróvíz található (Hajdúszoboszlón ezer méter mélységből 70-75 fokos víz jön fel). Vállalkozók között a legolcsóbb ajánlattétele 1.000.000 korona méterenként.”9

1927-ben arról adott hírt a Reggeli Újság, hogy Sövényháza és Algyő között este 5-6 óra felé sárgás színű, ember nagyságú fényt lehetett látni. Azt suttogták a környéken, hogy rég letűnt idők pásztorainak lelkei melegszenek a pásztortüzek mellett. A rendőrség által „foganatosított vizsgálat” megállapítása szerint „a mocsaras, lápos vidéken a növényzet által fejlesztett kénhidrogén lobbant fel”.10

1929. január 29-én érkezett Hódmezővásárhelyre Emerich Herczog varázsvesszős földgázkutató az amerikai oaklandi egyetem ajánlásával, aki katasztrális holdanként a területet 35 dollárért, teljes napi ellátásért és útiköltségének megtérítése mellett varázsvesszejével hajlandó lett volna „megkutatni”.

Nem sokkal utána érkezett a városba Pávai-Vajna Ferenc országosan ismert és nagyrabecsült geológus, aki a város megbízásából talajvizsgálatokba kezdett annak felderítésére, hogy eredménnyel jáma-e Hódmezővásárhely területén - ha igen, akkor a határ melyik részén - a földgáz- és forróvízkutató mélyfúrás. Pá- vai-Vajna szerint Hódmezővásárhely területe valamikor tengerfenék volt, amely 1200-1500 méterre fekszik a jelenlegi felszín alatt. A tengerfenéken a szerves maradványok bomlásából keletkezett földgáz nyomása egyes pontokon fölgyűrte a földrétegeket, s ezáltal boltozat keletkezett, benne földgázzal, esetlegesen só6 Tatársánc patkó alakú földsánc Hódmezővásárhely határának legkeletibb részén, Nagytatársánc és a Szöllősi-dűlök területén.

7 VRÚ, 1922. dec. 3.

8 Uo. 1925. nov. 4. A városi fürdő 1886-ban épült a Népkert K-i részén, a Tóalj utcában, a Kaszap utca végével szemben. Vizét eleinte a Nagy András János-kútból a Kaszap utcán lefektetett csővezetéken át kapta.

9 VRÚ, 1926. ápr. 30.

10 Uo. 1927. jan.. 21.

101