A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Fekete Géza. aki nem lőtte agyon magát Párizsban

A lövések után Engelthaller Kálmán a gyógyszertáron át kiszaladt az utcára, Fekete Géza felvette kabátját a laboratóriumában, elment Engelthaller Béla ékszerész üzletéhez, az üzlet ajtajában megállt. Ki­hívta Engelthallert az utcára, és ruháját igazgatva szenvtelen hangon közölte vele: „agyonlőttem a feleségem, nem láttok többé”. Innen Ajkay Miklós rendőrtanácsos irodájába ment, s elmondva a történte­ket, átadta neki a revolvert.4 A szegedi ügyészségi fogházba vitték, majd magas óvadék ellené­ben szabadlábra helyezték. A királyi ügyészség szándékos emberölés bűntette miatt emelt vádat ellene. A főtárgyalásra 1924. február 13-án a szegedi királyi törvényszéken került sor. A tárgyalás iránt a szegedi hölgyek körében óriási érdeklődés nyilvánult meg, valósággal megost­romolták jegyekért az igazgatói hivatalt. A védői asztalnál Wilheim Lajos és Czukor Bálint ügyvédek ültek. A sértett család képviseletében Wannie Rezső ügyvéd, volt törvény- széki bíró jelent meg. A vádat Floránszky Miklós királyi ügyész kép­viselte. Az orvosszakértők Demeter György egyetemi tanár, Szabó József egyetemi tanár, elmeszakértő, Fári Béla főorvos és Ács Sándor orvos voltak. Jámbori Lajos és Frankó Andor szegedi lakosok fegy­verszakértőként voltak jelen.5 Juhász Andor kúriai bíró, az ítélőtanács elnöke nyitotta meg a tár­gyalást. Floránszky Miklós vádbeszédében kitért arra, hogy „a lélektan tudománya szerint az emberi élet megnyilvánulása három tényezőből áll, az értelemből, érzelemből és az akaratból. Ezeket az érzelem irá­nyítja. A gondolkodó, intelligens embernél az értelem, haragosnál az érzelem, a cselekvő embernél pedig az akarat nyilvánul meg legin­kább. Fekete Géza gyógyszerész esetében nem lehet szó erős indulat­ban elkövetett bűncselekményről. Lehet azonban szó arról, hogy az erősebb érzelem akkor válik erős felindulássá, ha azt valami váratlan esemény robbantja ki. A felesége hűtlensége olyan inger volt, oly nagyra fokozódott, hogy ott már az öntudat elveszett. Azonban azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy felesége hűtlensége nem érte váratlanul, hiszen ő erről már régebben meggyőződött. A törvény védi 4 Uo. 1923. febr. 13. 5 Uo. 1924. febr. 18. 83

Next

/
Thumbnails
Contents