A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - NAGY VERONIKA: Szemelvények Wiener Tibor levelezéséből
Fája Géza Budapest, 1936. nov. 29. XI. Budafoki út 14. szám. A népi írók között számon tartott Féja levelének tegező formája és a megszólítás arra utal, hogy kapcsolatuk nem ezzel a levéllel kezdődött, sőt a gyűjtemény főbb csoportjainak felsorolásából arra is következtethetünk, hogy már láthatta azt. Bár könyvének címét nem említi a levélben, mégis egyértelmű, hogy az 1937 elején megjelent Viharsarokról van szó, mely az irodalmi szociográfia műfajának egyik korai és kiemelkedő darabja. Megjelenését követően nagy vihart kavart a három megye szegényparasztságának életét bemutató mű. Az Athenaeum által évszám nélkül megjelentetett első kiadásban Hódmezővásárhelyt nyolc oldalban, ezen belül a város népművészetét két oldalban (233-234.) ismerteti. Mindössze egyetlen mondat utal Wiener cserépgyüjte- ményére, a háttérinformációk birtokában azonban megállapítható, hogy az említett két oldalon szereplő adatok Wieneréktől származnak. Egy oldalon ismerteti a vásárhelyi fazekasság termékeit, fél oldalt szán a vásárhelyi hímzésnek és ugyancsak fél oldalt a fafaragó Markovics Horváth Antalnak, mint népi tehetségnek. Ebben a két oldalban is felbukkannak azok a téves információk, melyek ellen Kiss Lajos szót emelt az Ethnographiában megjelent írásában, bár ő nem erre reagálva fogalmazta meg észrevételeit. „Wiener Tibor páratlan vásárhelyi cserépgyűjteményében mintegy kilencszáz butéla-típust találunk, köztük 110 »figurás« (ember alakot ábrázoló) butélát” - írja Féja. Lehet, hogy Wiener rendelkezett kilencszáz butellával, de ez nem jelent ugyanennyi típust, a figurális butellák pedig nem eredeti 19. századi darabok, hanem Wiener csináltatta Csarmaz Ferenc fazekassal, Kiss Lajos szerint üzleti célból. „Hátha még látnák is ezeket a figurákat! Nem is figurák, hanem lárvák"’ - írja Kiss Lajos. A Féja által felsorolt edényfélék közül a lábas, a tepsi és a tojássütő nem helyi fazekastermék, mert az itteni agyag nem tűzálló. A vásárhelyi hímzésre vonatkozó információk minden bizonnyal Wienemétől eredtek. Nem tudjuk, honnan ered az a megállapítás, hogy a vásárhelyi kézimunkák Biharkeresztesről kerültek ide. Féja a hímzés eredeti anyagaként a birkaszőrt nevezte meg. Ezzel szemben a hímzés fonalát a hosz- szúszőrű magyarjuh gyapjából fonták, mivel a 18. században, amikor a hímzés divatozott, ezt a juhfélét tenyésztették ezen a vidéken. Birkának csak a 19. században elterjedt merinót nevezték. A Nag)’ságos Asszony kezeit csókolva szeretettel köszönt híved: 365
