A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
TANULMÁNYOK - KONCZ SÁNDOR: A gazdasági jellegű oktatás kérdései a tanyai továbbképző (ismétlő) iskolákban a 20. század első felében
temberre „gyakorlati oktatás, kedvezőtlen időjárás esetén elméleti rész” volt tananyagba állítva. Az év során tanultak a váltógazdaságról, talajjavításról és -művelésről, zöldségfélék termesztéséről, baromfitenyésztésről, állattenyésztésről, takarmánynövényekről és gazdasági növényekről, növénytermesztés kártevőiről, szőlőművelésről és borkezelésről, konyhakerti növényekről és gyümölcsfák ápolásáról.26 1928-ban a következő tananyagbeosztást hagyta jóvá a tanfelügyelő a „hódmezővásárhelyi külterületi állami elemi népiskolákkal kapcsolatos vegyes osztatlan gazdasági irányú továbbképző iskolák” 1-23. osztályainak: négy tantárgyat, tantárgycsoportot tartalmazott, 1. gazdaságtan, 2. matematika, 3. helyesírás, fogalmazás, szépírás, 4. közismereti tárgyak; a tervezett tanítási idő minden tárgyból 5 hónap (november-március) volt.27 Matematikából mindhárom „fiú és leányosztálynak” egy 30 perces tanóra („fél óra”) volt a heti óraszám. A tantárgy neve 1. és 2. osztályban számtan-mértan, 3. osztályban „a kisgazda számvitele, számtan és mértan” és ekkor a tananyagbeosztásba beírt anyag volt a „számvetés fontossága, vagyonleltár”, „feljegyzések naplója, pénztárnapló”, „követelések és tartozások jegyzéke, új leltár”, „a kisgazdáknak leginkább megfelelő könyvvezetési példa kidolgozása”. Helyesírás, fogalmazás és szépírás heti egy óra (60 perc) volt mindegyik osztályban. Mint azt az órarend kapcsán láttuk, ez a tárgy csak csendes foglalkozás keretében volt. Helyesírási gyakorlat volt az irkában és a táblán, azaz nem ellenőrzés nélküli munka volt a csendes foglalkozás már tervezése szerint sem. Szövegírás egyvonalas irkában, dolgozatok írása és javítása, tollbamondás és fogalmazás került továbbá a tananyagba. A közismereti tárgyak keretében egészségtanról (pl. egészséges lakás, testápolás, csecsemő ápolása és védelme, betegségek), Magyarország földrajzáról és történelméről, természettanról (pl. halmazállapot, a víz körforgása, időjárás) volt szó. Továbbá tananyag volt e tárgy 26 CSML HL Külter. isk. ir. 388/1906, 153/1907.; 1868. évi XXXV11I. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában, 48. § = Magyar törvénytár. 1868. 27 CSML HL Külter. isk. ir. 131/1928. 1. 68