A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - KONCZ SÁNDOR: A gazdasági jellegű oktatás kérdései a tanyai továbbképző (ismétlő) iskolákban a 20. század első felében

A tanyai tanítók fontosnak tartották a gazdasági oktatást. Jól látták a 20. század első felében, hogy az azonnal hasznosítható ismereteket adó művelődés jelenti az értéket a tanyasiak számára.

Ismétlőiskolai beiskolázás

Az ismétlőiskola, amelyet a korabeli iratok legtöbbször két szóban „ismétlő iskolának” írtak, az elemi iskola 6 osztályát elvégzett gyerekek számára volt kötelező iskolai oktatás.2

Minden hatodik életévét betöltött gyerek köteles volt elemi népiskolába járni. Ha továbbtanult, akkor négy osztályt kellett elvégeznie és folytathatta a tanulmányait polgári iskolában vagy gimnáziumban. Ilyen azonban nagyon kevés volt a tanyai iskolások között, mivel akiknek módjukban állt gyermekeiket taníttatni, azoknak volt városi házuk és már elemi iskolába is onnan, városi iskolába járatták gyerekeiket. Ha nem tanult tovább az elemi iskolás, akkor hat tanéven át elemi népiskolai, továbbá három tanéven át továbbképző (ismétlő) népiskolai oktatásban kellett részt vennie.

Az ismétlőiskolai képzés tehát 6. osztály után három tanévig tartott, és tananyaga túlnyomórészt az elemi iskolai ismeretek ismétlését jelentette (különösen a századelőig). Ebből adódott az elnevezése, de ki kell itt térni arra, hogy a megnevezés nem volt egyértelmű. Az iratokban leginkább ismétlőiskolának írták, ám a korabeli naplók elején vegyesen szerepel a nyomtatványmegnevezés. Az 1890-es évek végén egyaránt nyomtattak a belső borító aljára „gazdasági ismétlő-iskola”, „ismétlő iskola” elnevezést; az 1900-as évek elején „ismétlőiskola” számára nyomtatták a naplót, ugyanakkor a tanítók „állami elemi ismétlő népiskola”, „állami gazdasági ismétlő iskola” és „ismétlő iskola (gazdasági)” névvel egyaránt megnevezték intézményüket. 1910 körül olyan naplókat adott ki a VKM, amely ,,a[z]...elemi mindennapi, általános ismétlő-, gazdasági nép- iskola [...] osztályának” naplója volt,

2 Mindezt 1868-tól törvény írta elő. Ez volt az ún. népiskolai vagy Eötvös- féle törvény, amelynek a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit meghagyta az 1921-ben kiadott iskoláztatási törvény is. 1868. évi XXXVIII. te. a népiskolai közoktatásról, 1921. évi XXX. te. az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról = Magyar törvénytár. 1869, 1921.

54