A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - TALMÁCSl GYÖRGY: Vásárhely jeles sportolói. 1. rész

Juhász Katalin 1932. november 24-én, Hódmezővásárhelyen született, tősgyökeres vásárhelyi család második gyermekeként. Nagyszülei mindkét ágon földművesek voltak Szikáncson és Sóshalmon. Midőn a család beköltözött a Teleki utcai házba, Vásárhelyen kezdte meg tanulmányait. Amikor a nyolc- osztályos Református Leánygimnáziumba iratkozott, elsősorban kosárlabdaedzésre járt. Nem is volt ügyetlen, hamar a formálódó városi női csapat egyik erőssége lett.

Fordulatot hozott az életében a Teleki utcai szomszédság, nevezetesen Papy Lajos gyógyszerész, kiváló vívó, aki a vékonyka kislányt lehívta edzésre a vívók közé. Az egyetlen találkozás alkalmával megtetszett neki a sportág, de az iskolai tilalom miatt - diákok nem lehettek társadalmi sportegyesület tagjai - csak akkor vehetett tőrt a kezébe, amikor Banga Sámuel és Belovai Péter a diáklányok számára indított tanfolyamot. A fiúk hagyományosan jól forgatták a kardot Vásárhelyen, most eljött az idő arra, hogy a leányok is bizonyíthassanak. Azt, hogy avatott mesterek kezébe került Katalin, későbbi eredményei bizonyították. Banga Sámuel évtizedek óta kiérlelt módszer szerint dolgozott, Belovai Péter pedig ahhoz a nemzedékhez tartozott, mely a budapesti Spoti-ban (Sporttanárképző Intézet) tanulta meg a nagy magyar mesterektől a vívás oktatásának tudományát.

A gimnázium elvégzése után a természettudományok iránt érdeklődő leány a szegedi egyetemre került. Sportágválasztása gyorsan eldőlt, mivel akkor Szegeden - egyetemi szinten - nem volt jó női kosárcsapat, így először a Szegedi Postásban, majd a Szegedi Haladásban vívott tovább. Márki Ferenc lett mestere, aki minden erejével egy jó női csapat kialakításán fáradozott. A rendszeres vidéki bajnokságokon fejleszthette tudását, első komolyabb sikere ezekhez az évekhez kapcsolódott: 1952-ben országos ifjúsági bajnok lett. Jó vívóként tartották számon, de nem tartozott az országos élmezőnybe. Talán ezért a vívás továbbra is csak hobbiszinten maradt meg nála, és amikor az egyetem elvégzése után vonzotta a főváros, 1956-ban a Budapesti Akkumulátor és Szárazelemgyár ajánlatát fogadta el. Vegyészként az anyagvizsgáló laboratóriumban, majd a fejlesztési osztályon a szárazelemekkel foglakozott. Nem akart elszakadni a vívótermek világától sem, baráti társasága miatt az egyetemi sportklubot - a Budapesti Haladást (amiből az OSC alakult) - választotta. Hűtlenséggel egyikőjük sem vádolhatta, az OSC-ben fejezte be sportpályafutását, és az Akkumulátor és Szárazelemgyárból ment nyugdíjba. Ugyanez a ragaszkodás fűzte sportpályafutása során Szabó Lászlóhoz, az egyetemi klub vívómesteréhez. Szabó Italo Santelli keze alatt nőtt fel, főleg kardozókkal foglalkozott, és válogatott vívók egész sorát adta a magyar

Első olimpiai bajnokunk: Juhász Katalin

462