A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hírhedt vásárhelyi bünperek

úgy, hogy egész éjijei a földeken bujdostam. Más alkalommal késsel és vadászfegyver­rel üldözött. Egy ilyen verekedés után Olasz Istvánné azt mondotta, ne tűrjem tovább, tegyük el láb alól az uramat, s mindjárt ajánlott is javasasszonyt.” Ezeket nem szop­hatta Pokomándy úr az ujjából. [Az elnök ezután a járásbíróságon tett vallomást ol­vasta fel, amelyben Nagy Sándorné beismerte a gyilkosságot, tettét azzal indokolta, hogy férje brutális volt vele. A tanácsot Kotormán Juli adta, a mérget is ő szerezte.] Mit szól ezekhez a vallomásokhoz? Nem emlékszem rájuk. [Az elnök ismét a vizsgálóbíró előtt tett vallomását idézte, melyben beismerte fér­je megmérgezését.] Mit szól ehhez? En a 4.000 koronát Gerencsér Ferencnek kölcsön adtam. Bizonyosan azért lett öngyilkos Gerencsér.” Özv. Olasz Istvánné is tagadott: „A penna fog mindent, én nem mond­tam”. Olasz Pálné Kotormán Julianna vádlott következett. Felolvasták a val­lomását és az elnök tőle is megkérdezte, hogy mit szól hozzá. Kotormán Julianna bátran, szapora szóval mindent tagadott. O nem látott, nem hallott semmit és nem vitt mérget soha. Neki se Nagy Sándorné, se más nem ígért házat. Az elnök a másik jegyzőkönyv olvasásába kezdett, amelyben elmond­ja, hogy egyszer Nagy Sándorné azért panaszkodott, hogy a papok nem javí­tották ki keresztlevelét, amelyben 10 évvel fiatalabb, pedig a hálátlanok nem kevés javával éltek. Beszélt arról is, ha nem segít a méreg, agyon lehetne lőni Nagy Sándort és úgy rendezni a dolgot, mintha öngyilkos lett volna. „ELNÖK: Ezekhez mit szól? En is tudom. Ha nem mérget, akkor mit vitt Gerencsértől? Aszpirint. Azt patikából viszik és nem szokás érte házat kérni.” Az elnök ismét Nagy Sándomét szólította és felolvasta az elhunyt Geren­csér Ferenc vallomását: „Egyszer elmentem hozzá [Nagy Sándoméhoz] a Mihály utcába. A szalonba ülte­tett le, és azt mondta: nézze barátom, nekem utamba van az uram. Pusztítsa el méreg­gel, s kap 10.000 koronát, 10 kh földet és egész életében ellátom a családját. Geren­csér hetek múlva engedett, s szublimátot és arzént küldött Nagy Sándoménak Kotonnán Julitól, ki azt elvitte. Legutoljára 50 gr arzént küldött, s ígéretet nyert, hogy kap egy 100 kg-os hízott disznót. A disznót nem, de 8.000 koronát megkapott, három alkalommal hozta el Kotormán Juli. 2.000 koronát kölcsön is kért. - Mit szól ehhez a vallomáshoz, melyet halálával pecsételt meg az a szerencsétlen ember? Én nem kértem tőle semmit. O ajánlotta. A 4.000 koronát kölcsön adtam. 443

Next

/
Thumbnails
Contents