A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hírhedt vásárhelyi bünperek
Jäger Mari azt állította, hogy ő semmit sem tudott Varga Istvánné Imre Erzsébet haláláról egészen addig, amíg azt Varga Lídia meg nem mondta. ,ylddig azt se tudtam, hogy él-e még az anyja vag\> nem. Ez szép volna, ha igaz volna. Ha ez sem igaz, akkor nincsen nekem istenem. Nem voltam én soha olyan aljas asszony, hogy hazudjak, mert én istent és embert becsültem életemben mindig. Nem kellett nekem soha senkinek a vére, sem annak az ára,”22 A második hét végén került sorra id. Horváth Jánosné sz. Kalocsai Erzsébet tanyai bábaasszony meggyilkolásának ügye. A vizsgálat adatai szerint fia, ifj. Horváth János ölte meg méreggel és 1.380 forintot vett fel a temetkezési társulatoktól. Ifj. Horváth János, amikor csak szót kapott, mindig az ő erkölcsi tisztaságának tanújára, az Istenre hivatkozott, a Bibliát idézve oktatta ki bíráit. Asztalos Mihály tanú elmondása szerint id. Horváth Jánosné fia házánál mintha veszedelmet sejtett volna, magát veszélyeztetve érezte és folyton csak azt óhajtotta, hogy a fia házától megszabadulhasson. Ifj. Horváth János - midőn 1895. február 12-én a katolikus 100 és 50 forintos egylet elnökénél a temetkezési díjat felvette - akként nyilatkozott, hogy anyjának pohárban adott be valamit, amitől harmadnapra elhalálozott. Mivel édesanyja halálát arzénmérgezés okozta, ezt kizárólag ifj. Horváth János idézhette elő. Özv. Mucsi Mihályné sz. Tóth Lídia férje meggyilkolásának vádjával állt a bíróság előtt. Ennek az ügynek a szálai 1891-ig nyúltak vissza. Akkor Jáger Mari 200 forint kölcsönt vett fel Mucsi Mihálytól. E kölcsön felét 1894 nyaráig visszafizette, de a másik felét többszöri sürgetése ellenére sem adta visz- sza. A következő évben Mucsi Mihály bujakórba esett és Jáger Marival gyó- gyíttatta magát. Tóth Lídia elmondta, hogy egy alkalommal gyógyszerért ment Jáger Marihoz és panaszkodott férje undorító betegségére, Jáger Mari felajánlotta neki, hogy tud ő adni olyan szert, amelytől férje meg fog halni, és át is adott neki egy üveget, amelybe kb. féllitemyi folyadék volt. A férje egy hét alatt el is fogyasztotta, állapota romlani kezdett, hányt, felemelni sem kezét, sem lábát nem tudta. Miután a folyadék elfogyott, az újabb látogatás alkalmával öt port kapott avval az utasítással, hogy azokat este adja be a férjének, s most már biztosan meg fog halni. De ezeket nem adta be férjének, bedobta a tűzbe. Hiába hívott orvosokat, hiába kezelte Iritz Ignác és Háhn Dávid, 1895. június 27-én meghalt. 22 Uo. 417