A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - BALOG GÁBOR: Későromantikus építészeti emlékek Vásárhelyen, 1870-1881
Az épület utcai oldala 15,6 méter hosszú, homlokzata kapu+4 tengelyes. Az egyenes záródásé kapunak és az ablakoknak konzolokkal gyámolított, egyenes szemöldökpárkányuk volt. A ház jelenlegi kinézete jól példázza a napjainkban véghezvitt átalakítások milyenségét. Homlokzatán mára semmi nem emlékeztet arra, hogy voltaképpen a kései romantika idején épült. Petőfi utca 4. 1870-71-ben épült fel Krim István kőmíves emeletes magánháza, mely ugyan átvészelte a tanács lebontó végzését, azonban az egyénieskedő szecessziós stílus 20. század eleji áramlatát már nem élte túl. Az épület helye a Beller-házzal egyidejűleg, 1870 tavaszán „méretett ki”.7 Krim István az emeletre való építkezési szándékát „nem dacból, hanem tudatlanságból” mulasztotta el bejelenteni a tanácsnak, „úgy vélekedvén, hogy az emeletnek külön engedélyeztetése nem igényeltetik”.8 1871 májusára az építtető szándéka immár bárki számára szemmel láthatóvá vált: egy viszonylag szerény méretű, de emeletráépítéses ház képe kezdett kibontakozni - többek meglepődésére. Az ügy szóba került a tanácsülésen is, azonképp, miszerint „Krím István [...] a tanács engedélyétől eltérőleg emeletes épületet állított fel, s azt oly gyenge alapra s oly rossz anyagból építette, hogy csak néhány év alatt is összeomlásától lehet tartani”. Ennél fogva Deák Sándor városi főmérnököt és Soós István tanácsnokot, „mint az építészeti küldöttség tagjait” bízták meg a készülő épület „szoros vizsgálat”-ával, valamint a tanácsnak való jelentéstétellel. „Ne hogy - pedig - a vizsgálat meghiúsuljon” Nagy Sándor főkapitányt utasították, hogy az „építkező Krím Istvánt a falak bevakolásától, további intézkedésig tiltsa le”.9 A küldöttség 1871. június 15-én kelt véleményes jelentése szerint a ház földszinti „külfalai a szokott és szükséges mértéknél gyengébbek, fedél fázata sem szerkezeténél, sem mérvénél fogva az épület szélességével nem összevágó, anyaga pedig t. i. téglája [...] a legalsó osztályú faltégla”. „Ilyen legkisebb mértékre vett falakkal, és lehető legvékonyabb fedélfákkal készült ház úgy a zivatar nyomását, mint az előfordulható földrengést [!j kiállani nem képes, az ilyen lehető legkisebbre vitt mértékek nem lévén célszerűek és biztosak, a gyakorlatban nem használhatók.”10 A főmérnöknek e véleményét a városvezetés gátlástalanul átvette. A tanács rögtön kimondta, hogy az épü7 Uo. 8Uo. Tan. ir. 636/1871. g Uo. Tan.jkv. 265/1871. 10 Uo. Tan. ir. 591/1871. 343
