A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig
temek a Völgy utcában egy új iskola és papiak építésére, amely 1907-re el is készült. 1910-ben ugyanott templomot építettek, amelyet 1911-ben szenteltek fel. Ekkor a város iskoláiba járó unitárius vallású tanulók lelkészük intézkedésére az unitárius iskolába mentek vallásórára. 1906-tól 1931-ig Boros Áron unitárius kántor-tanító vezette az iskolát, amelybe I-VI. osztályig jártak a gyerekek. A 12-14 évesek, mivel itt nem volt ismétlőosztály, a községi általános ismétlőiskolákban nyertek elhelyezést. Az osztatlan iskolában fiúk- lányok együtt tanultak. A negyven év alatt 1509 növendék kérte felvételét, de volt, aki nem itt fejezte be tanulmányait. A legtöbben az 1929-1930-as tanévben hagyták el az intézményt, a 36 tanulóból 9. A legtöbb szülő napszámosként dolgozott, de található köztük szolga, cseléd, kubikos, földműves, juhász, cipész, csizmadia, szabó, ács, pénzintézeti szolga, rendőr, könyvkereskedő, pénztámok, fegyvergyári munkavezető, pedagógus és orvos. A szegény gyermekek közül többen kimaradtak, mert 8-10 évesen szolgálni küldték őket. Fábián Dénes tanító az előmeneteli és mulasztási naplóban a 10 éves Katona Zsófia kimaradását a következőképpen indokolta: „Szegénység iiriigye alatt elállították szolgálni. Iskolába járt 182 napot, mulasztott 20 és 1/2 napot”.106 A tanítás magyar nyelven folyt. A tanított tárgyak: hit- és erkölcstan, beszéd- és értelemgyakorlat, magyar olvasás, szépírás, ének, rajz, testgyakorlás, számolás, földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek. Az 1899-1900- as tanévtől az intézményben ismétlőiskolát indítottak. 1912-ben vezették be a gyakorlati oktatás keretében a kertészetet. Az 1916—1917-es tanévtől a kertészet mellett fanemesítéssel is foglalkoztak. A tanítás minden évben szeptember első napjaiban kezdődött, és június közepén záró vizsgálattal végződött. Szünidőt rendeltek el karácsonykor, húsvétkor, pünkösd napján, vásárok, temetések alkalmából, valamint a tanító betegsége idejére. Általában január-február hónapban néhány hétre tüzelőhiány, vagy egy-egy járványos betegség (spanyoljárvány, kanyaró stb.) miatt zárták be az iskolát. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1923-ban megvonta az iskola támogatását, de kérvényezés után ismét „megadatott” az államsegély. Az unitárius egyház 1931-ig tartotta fenn iskoláját. Ebben az intézményben tanult és szerzett kitűnő bizonyítványt Osváth Gábor városi aljegyző és Fáry Mária óvónő gyermeke, Osváth Gábor, aki később országos hírnévre tett szert. Ide járt Ormos Pál kórházi főorvos és 106 CSML HL Az Unitárius El. Népisk. ir. 327
