A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig

ján húzódott. (Az Andrássy utcán a 13-as számot viselte.) Abban az időben gr. Károlyi Iskolának is nevezték. 1778-ban Kajzer János városi tanító a gróftól 10 forintot és 8 köböl búzát, a várostól pedig 30 forintot, 6 köböl búzát és 6 köböl árpát kapott. 1793-ban Szémiller János volt a városi tanító, aki a fentebbi fizetésen felül „az oskolafűtésre 600 kéve nádat kapott”.96 A tanulók egy forint tandíjat fizettek, és ez az összeg is valószínűleg a tanító fizetését egészítette ki.

A katolikus hívek száma szépen növekedett, ezért az egyház 1801-ben a Lógerban is építtetett egy új fiúiskolát. 1832-ben a belvárosban megpróbálták a IV. osztályt beindítani, ahol már latint is tanítottak volna, de csak 12 tanuló jelentkezett. Ezért helyette a lógeri fiúiskolát bővítették, a lányok számára is építtettek tantennet, így a katolikus egyház már két fiú- és két leányiskolával rendelkezett. A hívek száma tovább növekedett. 1842-ben már 120 fiú járt Nimszgern János elé, és 60 leányt tanított Nimszgern Erzsébet. 1848-ban latin osztály is működött, amelyet Lajgárt Mihály vezetett. A fiúosztályt Kis József, a vegyes osztályt pedig Nimszgern János tanította. 1852-ben Belvárosi Iskola három osztályból állt, a vegyes osztály tanítója maradt, de a fiúosztályok tanítói változtak. Az egyik fiúosztályt Sallay Rafael, a másikat Csejtei Antal tanította. 1854-ben a vegyes osztályt megbontották, külön tanultak a lányok - Szebenyi Benjámin vezetésével és külön a fiúk.

A közel százéves Belvárosi Iskolát lebontották, és Bélák János városi mérnök tervei alapján, a régi helyén egy új, romantikus stílusú, 40,6 m hosz- szú, 11,5 m széles, emeletes iskolát építettek, amely 1874-ben készült el 5 tanteremmel és 5 tanítói lakással. Három tanterem 7,40x6,33 m, két tanterem pedig 9,20x7,90 m nagyságú volt. Az alsó két osztályban heti 20, a felsőbb osztályokban 25 órát tartottak. A hittant plébánosok és káplánok, az egyházi énekeket kántorok tanították. Ekkor az I—II. fiúosztályba 67 tanuló, a leányosztályba 80, a IV. fiúosztályba 62, a IV. leányosztályba 54 tanuló járt.

1890-ig I-IV. osztályos tanulók jártak az iskolába. Az 1890-1891-es tanévben beindult az V-VI. osztály is. Gyakran a IV-V-VI. osztályosok tanultak együtt. Ez a csoport mindig nagyon népes volt. Az 1893-1894-es tanévben Simkó Mihály 69 IV.. 37 V. és 30 VI. osztályos növendéket tanított egyedül. A következő évtizedben is népes csapat látogatta az iskolát, gyakran 90-100 növendékkel foglalkoztak a tanítók. 1910-től a Szent Antal utcai Iskola nevet használták. 1911-ben vegyes osztályokat alakítottak. 1912-ben Rittné Gábris Agnes, 1916-ban pedig Dohy Mihály lett az igazgató. 1919- 1920-ban a naplókban megjelent az órarend és különböző összesítő rovatok.

96 A Hódmezővásárhelyi Római Katolikus Népiskolák rövid története. Összeáll. BERNÁTSKY Ferenc. Hódmezővásárhely, 1896.

320