A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig

iskola üresedésbe jővén. 1839-ik évben Könyves István helybeli születésű hívatott meg N. Váradról akkori működési helyéről rendes tanítóul amikor is az iskola helység általtétetett a mostani helyére a Kis utcába volt iskolai épület pedig eladatott a Szalai leányoknak, kik közül az egyik Rákhel még bátyja halála után is sokáig tanítgatta egyes családok gyermekeit.”91 Szalai Ráchel a tanítást csak akkor hagyta abba, amikor látása teljesen megromlott, 1871-ben hunyt el.

Szeremlei Sámuel szerint az Oldalkosári iskola „ócska házát és telkét” a város még sokáig megtartotta, később a helyén fakereskedő-raktár működött. Az iskolában tanítottak: Békési András (1750-1757) tanító; Czeglédi Ferenc (1757-1758) tanító; Igaz Sámuel (1800-1807) tanító; Kecskeméti János (?) tanító; Nyéki István (1758-1763) tanító; Szabó János (1771-1800) tanító; Szalai Ráchel (1838-1839) tanító; Szalai Sándor (1807-1838) tanító.

Oteinplomi (Központi) Elemi Népiskola

Hódmezővásárhely legelső, legrégibb iskolája az ótemplomi elemi iskola volt, melyet a református egyház még a törökök pusztítása előtt építtetett. Kezdetben az elemi iskola a gimnáziummal együtt működött, és mindkettőnek közös mestere volt.

Ennek a földszintes, vályogfalú, nádtetős épületnek az Otemplomra néző szárnyában tanultak az alsóbb, a mellette hosszan elnyúló épületrészben pedig a felsőbb osztályosok. Az intézményt 1800-ban bővítették. Az egyház évtizedekig tervezgette az iskola újjáépítését, végül 1818. január 29-én elhatározta, hogy téglából egy új, nagy iskolát állít. Hosszas előkészület után Schreck Ferenc szegedi kőműves terve és költségvetése alapján 1822-ben, 32.500 forint költséggel elkészült a tágas, új, emeletes, cseréptetős téglaépület, az ún. „nagy iskola”.

1825-ben az elemi osztályok számát eggyel szaporították, III. rendet is állítottak. Az osztályok vezetését a rektorra bízták, aki mellé a felsőbb osztályú tanulók közül segédtanítókat, ún. preceptorokat állítottak. Gyakorlatilag ezek a segédtanítók oktatták a népiskolai tanulókat, közben a maguk osztályát is végezték.92 Az épületet 1883-ban nyugat felé eredeti klasszicista stílusban kibővítették. Az alapkőletételre július 2-án került sor.93

91 CSML HL A Deák Ferenc u. és Kovács-Küry Ref. El. Népisk. ír. 16/1871.

92 SZEREMLEI 1913. 164.

9j VARSÁNYI Péter István: A református főgimnázium = Hódmezővásárhely története. II/2. köt. Főszerk. SZABÓ Ferenc. Szerk. KOVÁCS István. KRUZSLICZ István Gábor, SZIGETI János. Hódmezővásárhely, 1993. 763.

318