A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig

lános Iskolának hívták, de ezt a nevet sem viselhette sokáig, mert augusztus 30-án úgy döntöttek, hogy a Nagy Sándor utcai intézmény gyógypedagógiai iskola lesz, más igazgatóval és más nevelőtestülettel.

Az iskolában tanítottak: Antal Mónika (?); Bánhegyi László (?); Báthory Sándor (1897-1900) tanító; Batta Antal (1901-1903) tanító; Biczó Árpád (1932-1944) igazgató-tanító, iskolaszéki tag; ifj. Biczó János (1932-1947) tanító, 1947-1948- ban igazgató; Császár Péter (1913-1915) refonnátus tanító, a Tanítótestület elnöke, iskolaszéki tag, a református iskolák igazgatója: Égető Imre (1901-1915) tanító; Károlyi Éva (?); Kelemen Lajos (1909-1917) tanító; Keszera Éva (?); itt Kiss Károly (1910-1931) tanító, 1931-től 1946-ig igazgató, a Békés-Bánáti Refonnátus Egyházmegye Tantestületének főtitkára, a Károly-csapatkereszt tulajdonosa; Kovácsné Tóth Ágnes (?); Láda Sándomé Hegedűs Lídia (1907-1909) tanító, kézimunka; Lencse Andor (1944-1948) igazgató-tanító; Lencse Mózes (1945-1948) tanító; Miklovicz Ilona (1932-1946) tanító; Molnár Ferenc (1897-1918) tanító; Nagy Gábor (?); id. Nagy László (1906-1907) tanító; Szalai Krisztián (?); Szőke Béla (1918-1923) tanító; Szűcs Józsefné Kardos Erzsébet (1945-1948) tanító; Tóth István (?); Varga Jolán (1915-1919) tanító; Vörös Lajos (1900-1901) tanító; Zsenaty Ferenc (1897-1910) tanító, rajz, festőművész.

Malom utcai Református Elemi Népiskola

A Malom utca nevét a város első nagy kettős malmáról kapta, amelyet az 1800-as évek vége felé bontottak le. A két tantermes Malom utcai vagy kiil- ső-tarjáni fiúiskola Szeremlei Sámuel szerint 1861-ben, levéltári források szerint 1871-ben épült. Működését a vásárhelyi helvét hitvallású egyház „egyik belső elemi iskolájaként" kezdte meg az 1871-72-es tanévben. Az iskola anyakönyvében készített feljegyzés szerint „ezen iskolában a tanítás megkezdődött 1872. november 20-án. A tanítványok Fekete László és Török János iskoláikból rendeltettek ki azok, kik ezen iskola környékén laknak. Első tanítója Török János.”80

Az iskolában vezetett anyakönyvben a növendékek legszükségesebb adatain kívül feljegyezték az intézmény kiil- és belállapotát is: „Az iskola anyaga vályog, a tető cserépzsindely. Az I. és II. osztály tantermének hossza 9-m, szélessége 8 méter. Az épületben Török János tanító úr lakik. 18 db pad, 1 asztal, ldb szék, és szekrény, 1 db. számológép 91 golyóval, 2db falitábla, egyik állványos. 1 db, (ócska) anyakönyv, 12 db. szemléltetési kép (11 db jobbacska) fali olvasótábla és 11 db elrongyolódott f.o.t. ldb. (rongyos) Magyarország, s 1 db Palesztina térképe. Nemzetiszínű zászló. Asztalon álló három csapos ivókészlet 3 kis bádog pohárral, és a lecsurgó víz befogadására

80 Uo. A Malom u. (Tarjáni) Ref. El. Népisk. ir. 1872. évi anyakönyv.

313