A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig

Varga János (1877-1888) tanító; Veres István (1822-1823) tanító; Veres Vilma (1885-1886 és később) tanító; Vörös Lajos (1904-1906) tanító.

Izraelita Népiskola

Vásárhelyen a Károlyi grófok adtak engedélyt arra, hogy uradalmukban zsidók telepedjenek le. Az első nemzedék kb. 1770 és 1800 között honosodott meg. A vallásgyakorlat 1810 körül kezdődött. Az izraelita felekezeti iskola alapításának időpontja okmányilag nem határozható meg. Kemény Simon igazgató-tanító az 1820-as évek közepére datálta az iskolaalapítást.34

Ekkor még sem állandó helyiséggel, sem állandó tanítóval nem rendelkeztek. A szentírásban jártas, héberül tudó önként vállalkozó tanította az ifjakat. A tanterv és a módszer az oktatók ösztöne szerint változott. A gyermekek reggeltől estig szinte megszakítás nélkül, egész héten át csakis a szentírást tanulmányozták. A tankötelezettség Kemény Simon leírása szerint addig terjedt, amíg a tanulók önálló keresettel rendelkező pályára nem léptek. A napi tanítási időt „a világító napnak a fénye és ereje határozta meg”. Heti szünnap, vagy szünidő nem létezett. Megszakítást csak a szombat és az ünnepek jelentettek. Miután a zsidó vallású lakosság hitközséggé szerveződött, az oktatási intézményt is hatáskörükbe vonták. A hitközségi elemi iskola felállítását már korábban elhatározták, de csak 1841-ben valósult meg. Tanításra alkalmas épületet béreltek, amit felszereléssel is elláttak. 1839-ben megvásárolták a Kecskeméti Sámuel-féle házat a későbbi Szeremlei utca elején. Ekkor már a hittudományon kívül világi ismereteket is megköveteltek a tanítótól. Az iskolai bevételeket a szülők által fizetett ún. hetipénz, a vága- tási díj, 8 váltóforint és az iskolai adományok képezték. A tanítói fizetés 8 váltóforint heti fizetésből, és az ekkor általánosan elterjedt vándorkosztból állt. Az első tanító Wilheim Albert volt.

1843-ban a meglévő területet a mellette álló telekkel bővítették és 1844- ben egy új iskolát építettek, ahol 3 osztály tanult. Megalakították a 7 tagú iskolai választmányt is, akik határozatba foglalták, hogy hivatásos tanítókat kell alkalmazni, és tanrendet kell kidolgozni. Az 1845-től főtanítónak felvett Stern Ignác be is terjesztette az általa kidolgozott részletes tanítási tervet, amelyben a vallási ismereteken és a héber nyelven kívül előkelő helyet kapott a magyar, a mennyiségtan, a történelem oktatása is. Rögzítették a tandíj ösz- szegét is, de azt is kimondták, hogy akik fizetni nem tudnak „ingyen taníttas- 54

54 A Hód-Mező-Vásárhelyi Izraelita Népiskola múltja és jelene = A Hód-Mező- Vásárhelyi Izr. Népiskola értesítője az 1896/97-ik tanévről. Közzéteszi KÉMÉNY Simon. Hódmezővásárhely, 1897. 3.

303