A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig
lamestemek) a főfoglalkozása nem a tanítás, hanem a kántorság volt. Eredeti foglalkozása után ezért a gyermekek és a felnőttek is csak kántornak hívták a tanítót.42 1911-ben a város iskoláiba járó görögkeleti vallású tanulók lelkészük intézkedése folytán a görögkeleti iskolába jártak vallásórára. 1924-ben került a városba Simonka Sándor kántortanító, aki az egyházi iskolában tanított egészen az államosításig. A világi tudományok mellett ő tanította a gyermekeket az egyház tanaira is. A kevés tanuló miatt 1925-1926-ban és 1930-1931-ben szünetelt az oktatás. Az 1940-es évek elejéig a templomot - védelmid - kétméteres kőfal vette körül, ezért a templomkertbe és az iskolába is a Szántó Kovács János utca felőli bejárón lehetett bejutni. A kerítést, a lelkészlakot, valamint az iskolát a tanítói lakással a 40-es években lebontották, a területet a városnak eladták, ide épült később a Petőfi Kultúrház. A város az értékes telek fejében egy új iskola és egy lelkészlak építésére tett ígéretet, de ez előbb a háború, később fedezet hiánya miatt elmaradt. Az egyház a jelenlegi lelkészlakást és hivatali épületét részben a lebontott régi épületek anyagának eladásából, részben pedig bankhitelből építtette fel a templom közvetlen közelében. Az épületet Szathmáry János építész tervezte és Kóti Lajos építette. A kiadások teljes összege 14.000 pengőt tett ki. Az építéshez szükséges bankhitel felvételekor a kezességet Bandula Sándor kereskedő és Lázár Mihály gazdálkodó vállalta. Ebben az épületben kapott helyet a tanítói lakás is. A lelkész és a tanító nem sokáig élvezhette az új épület kényelmét, mert 1945 tavaszán Banga Bélának lakás céljára kiutalták. 1956 után egy előteret és egy nagyobb helyiséget visszakaptak, ahol az egyházi hivatal működik, és a szertartásokhoz szükséges felszereléseket őrzik. 1946-ban a város különböző iskoláiba járó görögkeleti vallású tanulók hitoktatására az Iparos Tanonciskolában került sor. a hitoktató Szegedről járt át. 1947-ben új lelkész érkezett az egyházhoz Gedos Vladimír személyében, de három év múlva a politikai helyzet változása miatt Simonka Sándor kántortanítóval együtt elhagyni kényszerült nemcsak beosztását, de hivatását is.43 Mivel az egyház sem iskolával, sem tanítóval nem rendelkezett, a görögkeleti vallású növendékek a város különböző iskoláiba jártak, vallásoktatásra is már csak egyénileg nyílt lehetőség.44 42 Uo. 43 CSORDÁS István i.m. 78. 44 TU 298
